Kiállítás nyílik Vasarely születésének évfordulója alkalmából Brüsszelben

Kiállítás látható Victor Vasarely születésének 110. évfordulója alkalmából szerdától a brüsszeli Balassi Intézetben.

A tárlat szerigráfiákkal kezdődik a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményéből, Sárkány József művészettörténész válogatásában. A munkák jellemzően Vasarely op-art korszakában születtek.

    A második részben mintegy negyven 70×100 centiméteres nyomat látható. Az alkotások a Pécsi Galéria Archívum Alapítvány országos felhívására született grafikai munkák közül valók. Eszközrendszerükben kapcsolódnak Vasarelynek a most nyíló kiállításon is látható, optikai hatásokra épülő struktúráihoz, és széles keresztmetszetét adják a magyar tervezőgrafika élvonalához tartozó művészi törekvéseknek. A tárlat záró egységében művészeti egyetemisták munkái láthatók. Vasarely gondolatrendszerét, a geometrikus ábrázolások és optikai hatások továbbélését mutatják be a művek, melyek között tervezőgrafikai és intermédia alkotást éppúgy találni, mint olajképet vagy üvegplasztikát.

Victor Vasarely 110 éve született Pécsen Vásárhelyi Győző néven. Életművéhez két másik kerek évforduló is kapcsolódik: idén 40 éve, hogy a pécsi Vasarely Múzeum állandó kiállítását megnyitották, és ugyanebben az évben avatták fel Aix-en-Provence-ban Vasarely saját alapítványi múzeumát, amely épületként is a képzőművészet és építészet szintézisének új formanyelvét valósította meg, valamint az elemző vizuális kísérletezés nemzetközi műhelye is volt – emlékeztet a Balassi Intézet. A Fekete Vali és Salamon Péter által rendezett tárlat a Balassi Intézet vándorkiállításának első állomásaként Stuttgartban volt látható, ezt követte Brüsszel, később pedig Párizsban is be fogják mutatni.

Forrás: MTI

Szoborkompozíció az egyetem alapításának jubileumára

Nagy Lajos királyt és Vilmos középkori pécsi püspököt ábrázoló szoborkompozíció készül a Pécs Tudományegyetem (PTE) alapításának jövőre esedékes 650 éves jubileuma alkalmából – közölte a felsőoktatási intézmény szerdán az MTI-vel.

Az első magyarországi egyetem alapítóinak emléket állító alkotás Kotormán Norbert szobrászművész készítheti el – olvasható a közleményben, amely kiemelte: a szoborkompozíciót 2017 szeptember elsején – a PTE jubileumi díszünnepségének keretében – a pécsi székesegyház északi oldala és a középkori egyetem közötti sétányon avatják fel.

A PTE felidézte: szeptemberben írtak ki pályázatot “az egyetemalapítás eszmeiségének és az intézmény mai jelentőségének megfelelő, magas művészi színvonalat képviselő szoborkompozíció tervének és alkotójának kiválasztására”.

Az írásos összefoglaló szerint a meghívásos versenypályázaton való részvételre öt neves szobrászművészt kértek fel. A bíráló bizottság tagja volt Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész; Girán János, Pécs korábbi fideszes alpolgármestere; Heidl György, a Pécsi Egyházmegye kulturális és tudományos igazgatója; Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.  főigazgatója; valamint Lengyel Péter szobrászművész, a PTE oktatási dékán-helyettese.

A grémium szerint Kotormán Norbert pályaműve fejezi ki leginkább a kor szellemiségét, az első magyar egyetem alapításának jelentőségét. A pályamű esztétikai értékei is kimagaslóak, az a gótika sajátosságait is magában viseli – írták. Kotormán Norbert 1967-ben született Békéscsabán. 1994-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett szobrász diplomát, majd Villányban szobrász-mesterképzésben vett részt. Művei elsődlegesen – egyéni stílust kialakítva – figurális ábrázolások, sajátosan tömören fogalmazott, ugyanakkor beszédesen formált szobrok. Munkássága ismert Magyarországon, illetve külföldön is, a kortárs képzőművészeti élet aktív résztvevője – ismertette a PTE.

Forrás: MTI

 

Babits-szobor újraavatása Pécsett

Babits Gimnázium Pécs
Babits-szobor, PTE Babits Gimnázium

Ma délelőtt újraavatásra került a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola – a Babits Gimnázium – előtt álló és egyben az iskola névadójának helyreállított szobra. Az intézmény természettudományos laborának építése során megsérült lábazat kicserélésre került, a szobron pedig felületkezelés is történt. A helyreállításban az alkotó is részt vett, így méltó helyére kerülhetett Tóth Zsuzsanna szobrász alkotása.

A megnyitón Turi Katalin igazgató elmondta, – hogy a diákok és tanárok körében is nagyon népszerű Babits-szobor még 2003-ban került az épület bejárata előtti homlokzathoz. Az intézmény névadója egy fura jogszabályi helyzet következtében jelenleg nem viselheti a Babits nevet, – de mint megtudtuk, folynak az egyeztetések, s nem csak az intézmény dákjai és tanárai, – de a PTE is szeretné, ha az iskola ismét viselhetné a Babits nevet.

Elhunyt Hopp-Halász Károly festőművész

Életének 71. évében, vasárnap elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – tájékoztatta az akadémia hétfőn az MTI-t.

Hopp-Halász Károly 1968-ban, a Pécsi Iparművészeti Stúdióban szerzett diplomát, ezután Pécsen, majd 1979-től Pakson dolgozott, ahol létrehozta a Paksi Vizuális Kísérleti Művésztelepet. 1991-tól A Paksi Képtár alapító igazgatója volt, 1972-ben Kasselba, 1978-ban Kölnbe és Amszterdamba tett tanulmányutat. Számos egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt, Amszterdamban a video-művészetet tanulmányozta, és 1978-ban ott készítette el Transition című videó-művét is. Festészetének alakulását jelentősen meghatározták az akció, a performance és a body art munkák, főleg a lábbal taposott képek.

A dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepen 1981-ben és 1985-ben készítette el és fejlesztette tovább a korábban már tervek szintjén meglévő minimál plasztikáit, az 1980-as évek második felében pedig festészetében az új-geometria problémakörével foglalkozott a plasztika, installáció és fotóhasználat együttes lehetőségeit ötvözve.

Művészetét az 1990-es évektől is a kutató, kísérletező, új lehetőségeket feltáró alkotói tevékenység jellemezte. Munkásságát 2006-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el.

Forrás: MTI

Ne érd be konzervvel!

Ez most komoly! A Pannon Filharmonikusok ötletpályázatot ír ki a 8-14 éves korosztály számára szóló program fejlesztéséhez. Fiatalok, szülők, nagyszülők és pedagógusok elképzeléseit várjuk, a legkreatívabbakat pedig díjazzuk is.” – így kezdődik a PFZ felhívása.

És a folytatás is érdekes: “Kamasz vagy és tudod mi a jó Neked, még akkor is, ha komolyzenéről van szó? Ne érd be konzervvel! Vesd papírra az elképzeléseidet és zsebeld be a legaprólékosabban kidolgozott ötletért járó nyereményeket. A fiatalok mellett a szülök, nagyszülők pályaanyagát is várja a zenekar. Ezt élvezném!, Ide elvinném!, Ezt díjaznám! címekkel, három kategóriába sorolva, eltérő témákat kidolgozva adhatnak be kreatív elképzeléseket a pályázók.

A pályázat kiírásának a célja a tizenéves korosztályt megszólító program fejlesztése, hogy a digitális korban élő gyerekeknek úgy mutassa meg a komolyzene gazdagságát, az élőzene-hallgatás fontosságát és közösségteremtő erejét, a családi szabadidő eltöltésének e formáját, ahogy az a számukra a legnagyobb élményt nyújtja.

A minimum 2000 karakterből álló pályázati anyagot gyerekek, fiatalok csapatban, szülők, nagyszülők egyénileg vagy párban, pedagógusok pedig egyénileg küldhetik el word dokumentum formájában a palyazat@pfz.hu e-mail címre. Pályázhat minden termé¬szetes személy. Az elkészült anyagokat legkésőbb 2017. március 15-ig várja a Pannon Filharmonikusok, melyeket háromtagú zsűri bírál majd el, köztük Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója, Fükéné Walter Mária, a Pannon Filharmonikusok Tehetségtámogató és edukációs programjának pedagógiai szakértője, valamint Vass András, a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, zeneigazgatói asszisztense.”

Forrás: Ne érd be konzervvel!

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Egry József kiállítása Pécsett

Egry József (1883-1951) Kossuth-díjas festőművész műveiből nyílt kiállítás Pécsen csütörtökön.

Sárkány József, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a Múzeum Galériában berendezett tárlat anyaga a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményének része és rendszerint májustól szeptember végéig látható a badacsonytomaji Egry József Emlékmúzeumban.

A pécsi és a veszprémi intézmény együttműködése azonban lehetővé tette, hogy a Balaton festőjeként is ismert alkotónak a nagyközönség elől ebben az időszakban elzárt munkái a baranyai megyeszékhelyen, ezzel egyidejűleg Victor Vasarelynek, az optikai festészet vezéregyéniségének művei Veszprémben legyenek megcsodálhatók. Az osztályvezető kiemelte, a Pécsen jövő év március 26-ig nyitva tartó, Balatoni fények című Egry József-tárlat harmincnégy alkotást vonultat fel, ezek döntő többsége festmény, a többi grafika. A képek a teljes életművet felölelik.

Egry József Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványa volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Rövid megszakításokkal 1918-tól a Balatonnál, előbb Keszthelyen, majd Badacsonytomajon élt, és számtalan aspektusban, napszakban festette meg a tavat. Művészetének fő problémája az ember és a természet örök viszonya, együvé tartozása volt. Az 1910-es években elsősorban a paraszti környezet foglalkoztatta, az 1920-as évek végén több vallási tárgyú képet is készített, munkáival 1922-ben Budapesten, 1928-ban Berlinben, valamint Drezdában tartott kiállításán is megismerkedhetett a közönség.

Egry Józsefet a modern magyar festészet egyik legeredetibb hangvételű, drámai erejű képviselőjeként tartják számon. Munkáiban együtt élt a grafikus és a festői elem, művészetére jellemző az impresszionizmus fényimádata, a plein air frissessége és az expresszionizmus drámája.

A művészt 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1998-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. Badacsonytomaji műteremvillájában 1973-ban nyílt meg az Egry József Emlékmúzeum, amelyben fő műveinek egy része látható.

Forrás: MTI

 

Európa zöld fővárosa lenne Pécs

Több tucat közterületen zajlott és zajlik jelenleg is Pécs növényesítési programja, a baranyai megyeszékhely szeretné kiérdemelni az Európa zöld fővárosa címet.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, idén ősszel a szokásos növénygondozási munka mellett komoly hangsúlyt fektettek a növényültetésre.

Míg 2010-ben és azelőtt évente 3000 négyzetmétert, addig idén és az elmúlt években már 7000-9000 négyzetmétert borítottak virágok Pécsett. A polgármester tájékoztatása szerint 5-6 éve csak néhány tucat fás szárú növényt telepítettek Pécs közterületeire, az elmúlt idényben már közel kétezret, idén pedig tavaszig 8400-at, köztük 5400 fát.  A Szent István térre, a Barbakán mellé és a Séta térre gesztenye-, és liliomfákat ültettek ki, zajlik a Pezsgőház környékének megújítása, valamint az Ókeresztény Mauzóleum környezetének növényesítése is.

Páva Zsolt kiemelte: a munkák során a fapótlás mellett a mediterrán hangulat erősítése volt a cél. Sok helyen érdekes növények jelennek meg, például a selyemmirtuszok, mirtuszloncok, szamócafák, mexikói ligetszépék. A Jókai térre tucatnyi, magas törzsre nevelt, örökzöld liliomfa került ki.  A növények egy jelentős részét Pécs saját maga nevelte a Városi Csemetekertben. A város vezetője kitért arra is, hogy ősszel és télen városszerte folytatják a növényesítést. További liliomfákat, csüngő cédrusokat, és más érdekes növényeket telepítenek minden városrész közterületeire.

A Kertváros forgalmas, még nem díszített kereszteződéseiben – a Nagy Imre út – Malomvölgyi út, valamint Nagy Imre út – Aidinger út találkozásánál – mintegy 800 évelő növényt ültetnek ki. Díszítik a város keleti kapujának számító Pécsváradi út – Üszögi út deltáját is. A kertészeti munkák egy esztétikus zöld kapu kialakítását célozzák, ahogy ez a Kertváros esetében, a Siklósi útnál is történt. A kiültetett növények között cédrusok, ciprusok, cserszömörce, terülő borókák, díszfüvek kapnak többek között helyet, melyek méltó módon köszöntik majd a városba érkezőket – írta Páva Zsolt. A fásítás, a növényesítés mellett barcelonai, párizsi mintára végezték el a Keszüi úti platánok fiatalító metszését. A munkát egyrészt a fák egészségének, másrészt a környéken élők biztonságának a fenntartása indokolta.

A polgármester közleménye szerint a fásítás és növényesítés 2017 tavaszán is folytatódik. Ennek során szeretnék kiemelni a pécsi zöldfelületi rendszer frekventáltabb részeit: a belvárosi és városrészközponti területeket, városkapukat, nagy forgalmat lebonyolító, főbb közlekedési utak környékét.

Forrás: MTI

 

Tamás Gyuláné kapta a Szent Erzsébet rózsája-díjat

Tamás Gyuláné, a Pécsi Egyházmegyei Karitász tagja, a Szociális Testvérek Társaságának kültagja kapta az idén a Szent Erzsébet rózsája-díjat, amelyet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke adott át hétfő este Budapesten.

Szent Erzsébet rózsája-díj
Tamás Gyuláné, Szent Erzsébet rózsája-díj átadó, MTI Fotó: Bruzák Noémi

Veres András az ünnepségen elmondta: a Szent Erzsébet rózsája-díjat olyan segítő munkát végzőknek ítéli oda az MKPK, akik nem papok és nem is a katolikus karitász fizetett munkatársai, de több évtizedes, önként végzett munkájukkal “mindannyiunk példaképei lehetnek”.  Az MKPK elnöke hozzátette: Szent Erzsébet ünnepén minden önkéntes munkáját megköszöni a katolikus egyház, a díjjal pedig megmutatják, hogy kik azok, akiknek érdemes követni a példáját.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a díjátadón jelentette be, hogy a kormány.hu oldalon már elérhető a felhívás, amellyel a kormány célja az egyházi épített örökség védelme és az egyházi közösségi programok támogatása. A támogatási igényeiket az egyházi közösségek december 20-ig nyújthatják be.

Az államtitkár a díjátadó után az MTI-nek elmondta: a kormány összesen 2,5 milliárd forintot különített el erre a támogatásra. Az egyházi épített örökség védelmére 1 és 35 millió forint közötti összeg, a közösségi programokra pedig 150 000 és 5 millió forint közötti összeg igényelhető. A támogatást határon túli közösségek is kérhetik.

Soltész Miklós hozzátette: 2013-tól 7,5 milliárd forintot költött a kormány a különböző felekezetek épített örökségének védelmére és egyházi közösségi programokra. A támogatott programok között templomok, plébániák, lelkészségek felújítása, közösségi házak felújítása, építése szerepelt, illetve sokféle közösségi program, például zarándoklatok. Az ünnepségen felolvasott laudáció szerint a díjazott, Tamás Gyuláné 1943-ban született Kassán, jelenleg Komlón él. Évtizedek óta segíti a városhoz közeli roma telepen élő családokat.

A helyi Katolikus Karitász – amelynek Tamás Gyuláné a vezetője – 2000-től működtet óvodát a hátrányos helyzetű cigánygyerekeknek, az intézményben jelenleg negyven nehéz sorsú gyermeket nevelnek.

A díjátadó jótékonysági est bevételét a püspöki konferencia az idén a Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség javára ajánlotta fel.

Az MKPK 1999 decemberében alapította a Szent Erzsébet rózsája-díjat az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére. A díj Pálffy Katalin szobrászművész alkotása, 95 milliméter átmérőjű bronzérem, amelynek előoldala rózsát ábrázol, hátoldalán pedig a következő felirat található: “Szent Erzsébet rózsája díj; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia”.

Forrás: MTI