Tudományos konferenciával tisztelegtek Csorba Győző (1916-1995) előtt a Kossuth-díjas költő, műfordító születésének századik évfordulójára szervezett emlékév keretében Pécsett hétfőn.

Őri László (Fidesz-KDNP), Pécs alpolgármestere a Csorba Győző Könyvtár és a Csorba Győző Társaság által rendezett eseményen azt mondta: Csorba Győző jó példa arra, hogy vidéken élve is lehet európai jelentőségű életművet létrehozni. Úgy vélte, kiemelten fontos, hogy a baranyai megyeszékhely méltó módon emlékezzen értelmiségének jeles tagjaira, akik a városért életükön át dolgoztak.

Miszler Tamás, a Csorba Győző Könyvtár igazgatója hangsúlyozta, hogy a Pécshez egész életében hű alkotó művészetével és könyvtárosi tevékenységével egyaránt példát mutatott, az emlékévben eddig tartott tíz rendezvénnyel – amelyek között versmondó verseny, kiállítás, zeneműpályázat éppúgy volt, mint utcanévtábla-avató vagy személyes visszaemlékezés – arra törekedtek, hogy művészetét szélesebb közönséggel, különösen a fiatalokkal is megismertessék.

Az igazgató Csorba Győzőt méltatva Tüskés Tibor irodalomtörténészt, a Jelenkor folyóirat egykori főszerkesztőjének szavait idézte, aki szerint a költőnek a város nemcsak keretet, életteret, megélhetést adott, hanem elemei, házai, utcái, emberei, lakóházának kertje, ismerősei, barátai, emberi kapcsolatai, családjának tagjai, felesége és három lánya költői motívumként is beépültek költészetébe.

Versei nem tájról, utcákról, terekről, emberekről szólnak, nem látványt festegetnek, nem leíró jellegű költemények. Csorba Győző számára a valóság mindig fontos, de az emberi létezés kérdései, a születés, a szerelem, az istenhit, az elmúlás, a halál az igazi ihlető. Lírája komor, megrendítő és férfias, érzékletes és érzék fölötti, tapintatos és intellektuális, emberi élményekben és metafizikai tartalmakban gazdag.

Nagy Imre irodalomtörténész, a Csorba Győző Társaság elnöke jelezte, a társaság feladatának tekinti Csorba Győző hagyatékának ápolását, már csak azért is, mert a hagyaték kiadatlan szöveget, versfogalmazványt is tartalmaz. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez irányú tevékenységükkel azoknak az emlékét is ápolják, akik Csorba Győző szellemi, írói körének tagjai voltak.

A tudományos konferencia programja szerint hétfőn az irodalom olyan jeles képviselői vállalták, hogy Csorba Győző életéről és munkásságáról beszélnek, mint Bertók László Kossuth-díjas költő, Szirtes Ádám irodalomtörténész, Albert Zsuzsa József Attila-díjas költő, Csuhai István kritikus, esszéista, Görföl Balázs kritikus, a Jelenkor szerkesztője, Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője.

Délután a Leőwey Klára Női Kar a Csorba Győző Március című versére írt zenemű előadásával, a Pannon Filharmonikusok A valódi költő című produkcióval emlékezik az alkotóra.

Csorba Győző 1939-ben a pécsi egyetemen szerzett államtudományi oklevelet, ezt követően két évig a város közigazgatási tisztviselője, 1944-1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, majd 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese volt.

Irodalmi munkásságában nagy szerepet játszott 1947-1948 közötti itáliai ösztöndíja, amelyet követően országos hírnévre tett szert, a kritikusok nemzedékének legjobb költői között tartják számon. Szerkesztője volt a Sorsunk, a Dunántúl, valamint a Jelenkor című irodalmi folyóiratoknak. Emellett középkori és modern lírát fordított, egyebek mellett Dante, Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója volt, valamint jelentős érdemeket szerzett Janus Pannonius nagyságának elismertetésében.

Pályája során számos elismerésben részesült, a Kossuth-díj mellett két József Attila-díjat, valamint Baumgarten- és Áprily-díjat, továbbá Janus Pannonius Művészeti Érmet is kapott.

Forrás: MTI