Szmogriadó Pécsett

Pécsen romlott a levegő minősége, a szálló por koncentrációja átlépte a küszöbértéket, ezért a város polgármestere hétfőn elrendelte a füstködriadó tájékoztatási fokozatát – közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata az MTI-vel.

A közleményben azt írták: három pécsi monitorállomás mérései alapján az elmúlt két egymást követő napon meghaladta a szálló por (PM10) légköri koncentrációja a tájékoztatási küszöbértéket. Kiemelték: a meteorológiai előrejelzések szerint a jelenlegi légköri állapot is kedvez a szmoghelyzet fennmaradásának. Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester ezért arra kér mindenkit, hogy kerülje a személygépjárművek – főként a dieselüzeműek –   használatát, utazzon inkább a közösségi közlekedéssel és lehetőleg ne tüzeljenek szénnel és fával.

A levegőminőség-romlás miatt leginkább veszélyeztetettek a légúti és keringési betegségben szenvedők, az idősek és a gyermekek. Az önkormányzat azt javasolja nekik, hogy ne tartózkodjanak a szabadban és ne szellőztessenek.

Forrás: MTI

Szarvasgomba rekord Baranyában

Több mint fél kilogrammos isztriai szarvasgombára bukkant a Nefag Zrt. egyik gombásza Baranya megyében, a példány több millió forintot is érhet.

Isztriai szarvasgomba
A Baranya megyében talált isztriai szarvas-gomba (Tuber magnatum) a Fővám téri Nagycsarnokban 2016. december 1-jén. A Mágnás Béla névre keresztelt 600 grammos gomba, amelyet a Nefag Zrt. egyik gombásza talált, több millió forintot érhet.                   MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) a legdrágább föld alatti gombafaj, ára 2-3 ezer euró (630-930 ezer forint) kilogrammonként, de a különösen nagy példányok ára ennél jóval magasabb lehet – közölte csütörtökön az MTI-vel a fővárosi Triffla erdeigomba-bolt, ahol az érdeklődők péntekig tekinthetik meg a Mágnás Béla névre keresztelt szarvasgombát a Fővám téri Nagycsarnokban. Mint írták, a Baranya megyében előkerült példány a Magyarországon valaha előkerült legnagyobb isztriai szarvasgomba. A mediterrán térségben elterjedtebb gombafaj első példányait 1998-ban találták meg hazánkban, és azóta is ritkaságnak számít. A gombafajt angol neve (white truffle) nyomán tévesen fehér szarvasgombának is szokták nevezni, noha utóbbi egy másik, sokkal kevésbé értékes gombafajt jelöl.

Az ilyen nagyméretű isztriai szarvasgombákat jellemzően árveréseken értékesítik, ahogy a két éve az olaszországi Umbriában talált, közel kétkilós világrekorder is így kelt el több mint 61 ezer dollárért (18 millió forint), az elmúlt héten pedig egy egykilós példányért 112 ezer dollárt (33,9 millió forint) fizettek – olvasható a közleményben. Magyarország eddigi legnagyobb szarvasgombáját, egy 1,28 kilogramm súlyú nyári szarvasgombát (Tuber aestivum) 2014-ben találta egy jásziványi erdőben a Truffleminers Kft. egyik munkatársa. Az óriási példányt – amely a szarvasgombák egy kevésbé értékes fajához tartozik – a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ajándékozták.

Forrás: MTI

Európa zöld fővárosa lenne Pécs

Több tucat közterületen zajlott és zajlik jelenleg is Pécs növényesítési programja, a baranyai megyeszékhely szeretné kiérdemelni az Európa zöld fővárosa címet.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, idén ősszel a szokásos növénygondozási munka mellett komoly hangsúlyt fektettek a növényültetésre.

Míg 2010-ben és azelőtt évente 3000 négyzetmétert, addig idén és az elmúlt években már 7000-9000 négyzetmétert borítottak virágok Pécsett. A polgármester tájékoztatása szerint 5-6 éve csak néhány tucat fás szárú növényt telepítettek Pécs közterületeire, az elmúlt idényben már közel kétezret, idén pedig tavaszig 8400-at, köztük 5400 fát.  A Szent István térre, a Barbakán mellé és a Séta térre gesztenye-, és liliomfákat ültettek ki, zajlik a Pezsgőház környékének megújítása, valamint az Ókeresztény Mauzóleum környezetének növényesítése is.

Páva Zsolt kiemelte: a munkák során a fapótlás mellett a mediterrán hangulat erősítése volt a cél. Sok helyen érdekes növények jelennek meg, például a selyemmirtuszok, mirtuszloncok, szamócafák, mexikói ligetszépék. A Jókai térre tucatnyi, magas törzsre nevelt, örökzöld liliomfa került ki.  A növények egy jelentős részét Pécs saját maga nevelte a Városi Csemetekertben. A város vezetője kitért arra is, hogy ősszel és télen városszerte folytatják a növényesítést. További liliomfákat, csüngő cédrusokat, és más érdekes növényeket telepítenek minden városrész közterületeire.

A Kertváros forgalmas, még nem díszített kereszteződéseiben – a Nagy Imre út – Malomvölgyi út, valamint Nagy Imre út – Aidinger út találkozásánál – mintegy 800 évelő növényt ültetnek ki. Díszítik a város keleti kapujának számító Pécsváradi út – Üszögi út deltáját is. A kertészeti munkák egy esztétikus zöld kapu kialakítását célozzák, ahogy ez a Kertváros esetében, a Siklósi útnál is történt. A kiültetett növények között cédrusok, ciprusok, cserszömörce, terülő borókák, díszfüvek kapnak többek között helyet, melyek méltó módon köszöntik majd a városba érkezőket – írta Páva Zsolt. A fásítás, a növényesítés mellett barcelonai, párizsi mintára végezték el a Keszüi úti platánok fiatalító metszését. A munkát egyrészt a fák egészségének, másrészt a környéken élők biztonságának a fenntartása indokolta.

A polgármester közleménye szerint a fásítás és növényesítés 2017 tavaszán is folytatódik. Ennek során szeretnék kiemelni a pécsi zöldfelületi rendszer frekventáltabb részeit: a belvárosi és városrészközponti területeket, városkapukat, nagy forgalmat lebonyolító, főbb közlekedési utak környékét.

Forrás: MTI

 

Tamás Gyuláné kapta a Szent Erzsébet rózsája-díjat

Tamás Gyuláné, a Pécsi Egyházmegyei Karitász tagja, a Szociális Testvérek Társaságának kültagja kapta az idén a Szent Erzsébet rózsája-díjat, amelyet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke adott át hétfő este Budapesten.

Szent Erzsébet rózsája-díj
Tamás Gyuláné, Szent Erzsébet rózsája-díj átadó, MTI Fotó: Bruzák Noémi

Veres András az ünnepségen elmondta: a Szent Erzsébet rózsája-díjat olyan segítő munkát végzőknek ítéli oda az MKPK, akik nem papok és nem is a katolikus karitász fizetett munkatársai, de több évtizedes, önként végzett munkájukkal “mindannyiunk példaképei lehetnek”.  Az MKPK elnöke hozzátette: Szent Erzsébet ünnepén minden önkéntes munkáját megköszöni a katolikus egyház, a díjjal pedig megmutatják, hogy kik azok, akiknek érdemes követni a példáját.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a díjátadón jelentette be, hogy a kormány.hu oldalon már elérhető a felhívás, amellyel a kormány célja az egyházi épített örökség védelme és az egyházi közösségi programok támogatása. A támogatási igényeiket az egyházi közösségek december 20-ig nyújthatják be.

Az államtitkár a díjátadó után az MTI-nek elmondta: a kormány összesen 2,5 milliárd forintot különített el erre a támogatásra. Az egyházi épített örökség védelmére 1 és 35 millió forint közötti összeg, a közösségi programokra pedig 150 000 és 5 millió forint közötti összeg igényelhető. A támogatást határon túli közösségek is kérhetik.

Soltész Miklós hozzátette: 2013-tól 7,5 milliárd forintot költött a kormány a különböző felekezetek épített örökségének védelmére és egyházi közösségi programokra. A támogatott programok között templomok, plébániák, lelkészségek felújítása, közösségi házak felújítása, építése szerepelt, illetve sokféle közösségi program, például zarándoklatok. Az ünnepségen felolvasott laudáció szerint a díjazott, Tamás Gyuláné 1943-ban született Kassán, jelenleg Komlón él. Évtizedek óta segíti a városhoz közeli roma telepen élő családokat.

A helyi Katolikus Karitász – amelynek Tamás Gyuláné a vezetője – 2000-től működtet óvodát a hátrányos helyzetű cigánygyerekeknek, az intézményben jelenleg negyven nehéz sorsú gyermeket nevelnek.

A díjátadó jótékonysági est bevételét a püspöki konferencia az idén a Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség javára ajánlotta fel.

Az MKPK 1999 decemberében alapította a Szent Erzsébet rózsája-díjat az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére. A díj Pálffy Katalin szobrászművész alkotása, 95 milliméter átmérőjű bronzérem, amelynek előoldala rózsát ábrázol, hátoldalán pedig a következő felirat található: “Szent Erzsébet rózsája díj; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia”.

Forrás: MTI

Alapok a keresőoptimalizáláshoz

A Pécsett működő Bognár Stúdió közismerten a a keresőoptimalizálás specialistája.

Ehhez persze a cégnek szüksége volt arra, hogy 2006-ban megnyerje az Első Magyar Keresőoptimalizálós (SEO) Versenyt, melyet a „pillangószív” szóra írtak ki és azóta is előkelő helyeken szerepeljen mind a saját, mind az ügyfelei honlapjával a Google keresőtábláján.

A Bognár Stúdió aligha nevezhető irigy társaságnak, hiszen folyamatos ismeretterjesztő munkát is végez, például a SEO legáltalánosabb fogalmairól. Ilyen például a kulcsszó értelmezése.

A kulcsszó (vagy kulcskifejezés) az üzleti szempontból legfontosabb fogalom vagy terméknév, amelynek keresőkbe történő beütésére a látogató a honlapon releváns találatot kap.

A székeket gyártó iparos számára nincs is fontosabb szó a világon, mint a szék, a fotel vagy urambocsá’ a hokedli. Attól függően, hogy a példában szereplő iparosunk mit is szeretne eladni.

Bognár László, a cég tulajdonos ügyvezetője szerint sokak szemében a SEO, a keresőoptimalizálás, a weboptimalizálás – újabban google seo-nak is mondják -, valamilyen számítástechnikai trükk, amit nyilvánvalóan számítástechnikusokra kell bízni.

Ezt a tévedést majd akkor fogja felismerni valaki, amikor a konkurensei, amelyek a marketinget, a korszerű marketinges gondolkozást állították online marketing tevékenységük középpontjába, sorra előzik meg a keresőkben és a piacon is.

(Persze nem kizárt, hogy mondjuk egy számítástechnikai mérnök szemlélete ne lehetne marketinggel átitatott.)

Tehát a keresőoptimalizálás egy-egy cég online marketing munkájának a része, s annak cél- és eszközrendszerének kimunkálása nem egy fél délelőttre szabott, és nem is számítástechnikusi feladat!

Ebből következően az internet marketing, a web seo nem lehet ingyenes tevékenység, amelyet nem csak hogy ingyen, hanem akcióban, sőt részletre adhatnánk természetesen örök garanciával – folytatja a Bognár Stúdió vezetője.

Persze ahhoz, hogy honlapunkra rátaláljanak a látogatók, a keresőoptimalizáláson, SEO-on túl más eszközeink is vannak. Ilyen lehet a gerillamarketing, a hír, a baráti vagy szakmai linkcsere, a linkgyűjtő helyekről kért link és az online reklám is (AdWords).

Akit a téma jobban érdekel, az igen hasznos tanácsokat kaphat a Bognár Stúdió szakmai blogjában, például itt: > A keresőoptimalizálás alapjai