Energiakövetek címmel hirdetnek pályázatot felsőoktatási hallgatók számára

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Energiakövetek címmel hirdet pályázatot a felsőoktatási intézményekben természettudományos tárgyakat hallgató diákok számára. A jelentkezéseket április 23-ig várják. A hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a feladat újszerűen és élvezetesen mesélni a fiataloknak az energiáról és az energiatudatosságról.

Pályázni egy 45 perces, felső tagozatos általános iskolai vagy középiskolás korosztályra szabott tematikus tanóra vázlatával lehet. A beérkezett pályázatokat három szempont szerint értékeli a zsűri: a szakmai tartalmat, az oktatási módszertan színvonalát, és nem utolsósorban az élvezhetőséget és érthetőséget díjazzák. A zsűri által kiválasztott három legjobb munkát benyújtó hallgató elnyeri a MEKH energiakövete címet, a címmel járó 300 ezer forintos pénzdíjat, és a lehetőséget, hogy “szupertanárként” az oktatásban is kipróbálhassa magát. A szupertanárok kiválasztását, felkészülését és az órákat a program weboldalán és közösségi felületein keresztül az egész ország nyomon követheti majd.

A pályázatokat elektronikus formában lehet benyújtani április 23-ig. A részletes pályázati kiírás és az óravázlatminta elérhető a Energiakövetek.hu honlapon.

Forrás: MTI

Százhúszmillióból fejlesztették a pécsi egyetem virológiai laboratóriumát

Százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.

Pécsi virológiai laboratórium átadása
Egy munkatárs védőöltözetben a laboratóriumban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratórium fejlesztéseit bemutató sajtótájékoztató utáni átadón 2017. február 20-án. A létesítményt százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették, így a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. MTI Fotó: Lendvai Péter

Bódis József rektor a létesítmény fejlesztéseit bemutató hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a beruházás nyomán a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. Az orvosprofesszor Bill Gates Microsoft-alapító vasárnapi nyilatkozatát idézve – miszerint a világnak fel kell készülnie egy világméretű járványra – kiemelte: jól fel fogott érdek a kórokozók ismerete, és hogy “megfelelő védőoltásokkal, ellenanyagokkal minél több ember életét és egészségét tudják megmenteni”.

A kiemelkedően jó kutatási eredményekkel rendelkező egyetemi virológiai kutatócsoportra utalva azt hangoztatta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően felkészültek ezen eshetőségekre. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az eseményen közölte, a támogatással az ott folyó egyedülálló munkát ismerik el, egyúttal jelezte, hogy azt hosszú távon is segíteni kívánják.

Az elnyert összegből mintegy nyolcvanmillió forintot költöttek műszerfejlesztésére, húszmilliót pedig labortechnológiai korszerűsítésre. A politikus egyúttal reményét fejezte ki, hogy a beruházás új távlatokat nyit a pécsi kutatók nemzetközi együttműködésében is. Rákossy Balázs emlékeztetett arra, hogy a Modern városok program keretében folyik az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő pécsi egyetem 24 milliárd forintos fejlesztése is.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy a baranyai megyeszékhely gazdaságfejlesztési koncepciója kiemelten kezeli a komoly hozzáadott értéket jelentő tudás hasznosítását, és ebben a munkában számítanak a PTE-re. Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozott, kilenc hónap alatt megvalósult projektet mérföldkőnek nevezte a PTE életében. Kitért arra is, hogy Európában jelenleg tíz BSL-4 besorolású laboratórium működik, ezek közül azonban csak a németországi Marburgban lévő és a pécsi dolgozik egyetemi kutatólétesítményként, a többi járványügyi feladatokat lát el.

Az eseményen kiosztott összegzés szerint több nagy értékű kutatási eszközt, ultracentrifugát, kutatómikroszkópot, fertőtlenítő berendezést szereztek be, illetve a laboratórium infrastrukturális, gépészeti elemei is megújultak. Mint írták, a kutatólaboratórium elsősorban az állatokról emberekre terjedő vírusok, köztük például a kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás kórokozóinak, a hantavírusok vagy a nyugat-nílusi láz vírusának vizsgálatával foglalkozik.  A legmagasabb biobiztonsági szinten működő laboratórium képes felvenni a harcot a modern világot fenyegető fertőző betegségek bármelyikével – tették hozzá.

A beruházás az ebola, “a kevésbé ismert, de nem kevésbé veszélyes” Nipah vírus és a Lassa-láz vírusa, továbbá “a Magyarországot is egyre jobban fenyegető krími-kongói vérzéses láz” kórokozójának a kutatását is lehetővé teszi – áll az írásos összefoglalóban. Az egyetem korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a környezeti tényezők és az emberi élettér megváltozásával az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek. A pécsi kutatók a laboratóriumnak is köszönhetően azonban képesek az ismert és az új kórokozók kimutatására, gyakoriságuk felmérésére, genetikai állományuk részletes jellemzésére, a vírusfertőzés mechanizmusának pontosabb megismerésére is. A gyakorló orvosakkal való folyamatos kapcsolattartás révén pedig lehetőség nyílik a vírusfertőzések klinikai jellemezőinek megfigyelésére.

    Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az MTI érdeklődésére korábban elmondta, hogy a laboratórium működése az ott alkalmazott különleges biztonsági rendszer okán veszélytelen a külvilágra. Példaként említette, hogy a légtechnikai berendezések a ki- és a bemenő levegőből még a baktériumokat is kiszűrik, a helyiségben használt vizet pedig hőkezelésnek vetik alá.

Forrás: MTI

A világon egyedülálló teljesítményű mikroszkóppark beszerzése indult meg a pécsi egyetemen

Az élő emberi sejtek molekuláris szintű vizsgálatát is lehetővé tévő, a világon egyedülálló mikroszkóppark létrehozását célzó, több mint 830 millió forintos projekt indult a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Ábrahám István, a pécsi orvosi kar élettani intézetének igazgatóhelyettese, az Európai Regionális Fejlesztési Alap által 785 millió forinttal támogatott hároméves projekt szakmai vezetője kifejtette: az úgynevezett “nano-bio-imaging” mikroszkóprendszerekkel a kutatók az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyerhetnek akár az élő emberi sejteken belüli molekuláris kölcsönhatásokba is. Az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és -morfológiai paraméterek nagy pontosságú vizsgálatát teszik lehetővé új dimenziókat nyitva a biológiai és orvosi kutatások előtt – tette hozzá az egyetemi tanár.

A vizsgálatok során a daganatképződésben, az immunológiai, a gyulladásos és az idegrendszer degeneratív eredetű kórképeiben (Alzheimer-kór, epilepszia, szklerózis multiplex) szerepet játszó, sejten belüli jelátviteli útvonalak feltérképezését és terápiás célpontok pontos azonosítását végzik majd a tudósok – magyarázta a PTE Idegtudományi Centrumának vezetői tisztségét is betöltő professzor.

Ábrahám István arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt révén a közvetlen népegészségügyi haszonnal járó kutatási területek új lendületet kaphatnak, a kutatásokat magasabb szintre helyezik, és nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredményeket érhetnek el.

A PTE vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának közreműködésével indult projekt célja egy, a világon egyedülálló “nano-bio-imaging” mikroszkóppark kialakítása és működtetése. Az így létrejövő úgynevezett core facility-t (közös használatú laboratóriumot) a magyar és a nemzetközi tudományos közösség egyaránt használhatja majd. Ábrahám István a készülékekről szólva kiemelte: a nanométer felbontóképességű mikroszkóppark egy része egyedileg a PTE számára készül, azok – a többi között – Japánból és az Egyesült Államokból érkeznek a baranyai megyeszékhelyre.

Kitért arra is, hogy a pécsi orvosi kar 50 millió forintos támogatásával zajló projekt első évében az eszközbeszerzés történik, a második esztendőben tesztelik a mikroszkópparkot, az utolsó évben pedig már biológiai mintákat elemeznek a kutatók.

 Forrás: MTI