Százhúszmillióból fejlesztették a pécsi egyetem virológiai laboratóriumát

Százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.

Pécsi virológiai laboratórium átadása
Egy munkatárs védőöltözetben a laboratóriumban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratórium fejlesztéseit bemutató sajtótájékoztató utáni átadón 2017. február 20-án. A létesítményt százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették, így a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. MTI Fotó: Lendvai Péter

Bódis József rektor a létesítmény fejlesztéseit bemutató hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a beruházás nyomán a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. Az orvosprofesszor Bill Gates Microsoft-alapító vasárnapi nyilatkozatát idézve – miszerint a világnak fel kell készülnie egy világméretű járványra – kiemelte: jól fel fogott érdek a kórokozók ismerete, és hogy “megfelelő védőoltásokkal, ellenanyagokkal minél több ember életét és egészségét tudják megmenteni”.

A kiemelkedően jó kutatási eredményekkel rendelkező egyetemi virológiai kutatócsoportra utalva azt hangoztatta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően felkészültek ezen eshetőségekre. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az eseményen közölte, a támogatással az ott folyó egyedülálló munkát ismerik el, egyúttal jelezte, hogy azt hosszú távon is segíteni kívánják.

Az elnyert összegből mintegy nyolcvanmillió forintot költöttek műszerfejlesztésére, húszmilliót pedig labortechnológiai korszerűsítésre. A politikus egyúttal reményét fejezte ki, hogy a beruházás új távlatokat nyit a pécsi kutatók nemzetközi együttműködésében is. Rákossy Balázs emlékeztetett arra, hogy a Modern városok program keretében folyik az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő pécsi egyetem 24 milliárd forintos fejlesztése is.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy a baranyai megyeszékhely gazdaságfejlesztési koncepciója kiemelten kezeli a komoly hozzáadott értéket jelentő tudás hasznosítását, és ebben a munkában számítanak a PTE-re. Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozott, kilenc hónap alatt megvalósult projektet mérföldkőnek nevezte a PTE életében. Kitért arra is, hogy Európában jelenleg tíz BSL-4 besorolású laboratórium működik, ezek közül azonban csak a németországi Marburgban lévő és a pécsi dolgozik egyetemi kutatólétesítményként, a többi járványügyi feladatokat lát el.

Az eseményen kiosztott összegzés szerint több nagy értékű kutatási eszközt, ultracentrifugát, kutatómikroszkópot, fertőtlenítő berendezést szereztek be, illetve a laboratórium infrastrukturális, gépészeti elemei is megújultak. Mint írták, a kutatólaboratórium elsősorban az állatokról emberekre terjedő vírusok, köztük például a kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás kórokozóinak, a hantavírusok vagy a nyugat-nílusi láz vírusának vizsgálatával foglalkozik.  A legmagasabb biobiztonsági szinten működő laboratórium képes felvenni a harcot a modern világot fenyegető fertőző betegségek bármelyikével – tették hozzá.

A beruházás az ebola, “a kevésbé ismert, de nem kevésbé veszélyes” Nipah vírus és a Lassa-láz vírusa, továbbá “a Magyarországot is egyre jobban fenyegető krími-kongói vérzéses láz” kórokozójának a kutatását is lehetővé teszi – áll az írásos összefoglalóban. Az egyetem korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a környezeti tényezők és az emberi élettér megváltozásával az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek. A pécsi kutatók a laboratóriumnak is köszönhetően azonban képesek az ismert és az új kórokozók kimutatására, gyakoriságuk felmérésére, genetikai állományuk részletes jellemzésére, a vírusfertőzés mechanizmusának pontosabb megismerésére is. A gyakorló orvosakkal való folyamatos kapcsolattartás révén pedig lehetőség nyílik a vírusfertőzések klinikai jellemezőinek megfigyelésére.

    Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az MTI érdeklődésére korábban elmondta, hogy a laboratórium működése az ott alkalmazott különleges biztonsági rendszer okán veszélytelen a külvilágra. Példaként említette, hogy a légtechnikai berendezések a ki- és a bemenő levegőből még a baktériumokat is kiszűrik, a helyiségben használt vizet pedig hőkezelésnek vetik alá.

Forrás: MTI

520 millióból fejlesztik a PTE nagy intenzitású fizikai laboratóriumát

Mintegy 520 millió forintos európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fizikai intézetének nagy intenzitású laboratóriumát, amelyben úgynevezett nagy energiájú terahertzes impulzusokat állítanak elő, és azok alkalmazási lehetőségeit vizsgálják – közölte Hebling János fizikus az MTI-vel.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) finanszírozott műszerbeszerzések a többi között olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint egyes rákbetegségek diagnosztizálása és kezelése, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata vagy a magas hőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése – magyarázta az egyetemi tanár.  Mintegy tíz éven át a Széchenyi-díjas kutató és csapata állította elő a világon a legnagyobb energiájú terahertzes impulzusokat.

Hebling János elmondta, ezek olyan elektromágneses impulzusok, amelyek frekvenciája a hírközléshez használt sugárzás frekvenciája, illetve az infravörös és látható fény frekvenciája között van. A terahertzes sugárzás kutatása mintegy harminc éve indult – idézte fel. A nagy energiájú terahertzes impulzusok gyakorlati alkalmazhatóságára, felhasználhatóságára térve középtávú célként jelölte meg az elektron- és főként a protongyorsítók technológiájának fejlesztését.

A daganatos betegségek kezelésére szolgáló sugárterápiák legmodernebb módját jelenti a proton- és ionnyalábbal való besugárzás – közölte Hebling János, hozzátéve, hogy e részecskék, a terápia szempontjából kívánatos nagy energiáját jelenleg igen drága és nagyméretű gyorsítóberendezésekkel érik el. A fizikus hangsúlyozta: a nagy energiájú terahertzes impulzusok segítségével várhatóan olyan kompakt protongyorsítók építhetők, amelyek a mostani gyorsítóknál mintegy tízszer kevesebbe kerülnének és lehetővé tennék, hogy a leghatékonyabb sugárzáson alapuló rákterápia széleskörűen elterjedjen, Magyarországon is elérhető legyen.

Ennek technikai eszközigényére térve jelezte: a pályázat keretében a többi között terahertzes spektrométert, az eddigieknél nagyságrendileg nagyobb energiájú, úgynevezett pumpáló lézert, valamit az általuk fejlesztett terahertzes forrás előállításához szükséges műszereket szereznek be. Hebling János kitért arra is, hogy a 2018 végéig tartó projektben összesen tizenkét fizikus vesz részt. A pályázat további célja között említette, hogy a világszerte elismert pécsi kutatócsoport tagjai kutatási területükön megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket.

Forrás: MTI

Megújul az uránvárosi piac környéke

Csaknem félmilliárd forintos európai uniós forrásból korszerűsítik a pécsi Hajnóczy utcában található uránvárosi piacot és környékét – közölte Hoppál Péter, a terület fideszes országgyűlési képviselője az MTI-vel, miután a közelmúltban aláírták a projekt támogatási szerződését. A politikus tájékoztatása szerint a megyeszékhely nyugati városrészében egy korábbi lakossági konzultáción a megkérdezettek fontos szükségletként jelölték meg a piac fejlesztését, környezetének rendezését, illetve a zöldfelületek arányának növelését.

A Terület- és településfejlesztési operatív programból (Top) nettó 150 millió forintból újítják fel a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. tulajdonában lévő létesítményt. Megújul a piac csarnoképülete, a mosdót és illemhelyet magába foglaló közösségi kiszolgáló terület, a burkolatok, illetve a piacot körbevevő támfal és kerítés is – tudatta Hoppál Péter.

A pécsi önkormányzat az MTI érdeklődésére közölte: a piaccsarnok épülete továbbra is fűtetlen lesz, viszont mozgatható elemekkel az épület egésze zárttá tehető, így a létesítmény védett lesz a széltől, esőtől és a hótól is. Az épület teljes déli homlokzatára szélálló leengedhető rolót helyeznek el, amellyel biztosítható lesz annak nyári szellőztetése és téli lezárása. A csarnok bejárati nyílászárói, nyitható üveges ajtókat kapnak – tették hozzá. Több mint 310 millió forintos forrásból a piac közvetlen szomszédságában – a Hajnóczy utca és Bihari János utca mentén – a 6-os főút déli oldalán mintegy egy kilométer hosszan a megújul a zöldfelület és bővítik a gyalogos, közlekedési és parkolási felületeket – írták. Mint hozzátették, a szakasz teljes hosszában kerékpárút épül, amely keleti végén kapcsolódik az egyetemvárosi kerékpárúthoz.

Mindkét fejlesztés kivitelezése várhatóan az év első felében indul és 2018 tavaszára fejeződik be.

Forrás: MTI

Haditechnikai parkot hoznak létre Pécsett

Haditechnikai parkot alakítanak ki csaknem háromszázmillió forintos beruházással Pécsett, a mintegy félmilliárd forintból felépült, 2015 novemberében átadott tüskésréti szabadidőközpont szomszédságában – közölte Csizi Péter, a baranyai megyeszékhely fideszes országgyűlési képviselője az MTI-vel.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből, 286 millió forintos támogatással megvalósuló projektről azt mondta: kiállítóteret és előadótermet magában foglaló fogadóépület és bemutatócsarnok is épül. Külső kiállítótér és akadálypálya is várja majd a látogatókat az új létesítményben, ahol a vendégek kipróbálhatják a többi között tank és lokátor működését is – tette hozzá. Mint ismertette, a területen a tervek szerint repülőgépek, tankok, harcászati járművek révén mutatják be a Magyar Honvédség 1950 és 1990 közötti szárazföldi, légi és légvédelmi technikáját.

A politikus az MTI kérdésére közölte: a munkálatok az év második felében indulnak, a parkot a tervek szerint 2017 végén vagy a jövő év elején adják át. “Pécs kiemelt célja, hogy a várost és az általa nyújtott turisztikai látványosságokat minél több ember ismerje meg, s ez által a megyeszékhely idegenforgalmi bevételei is növekedhetnek” – hangsúlyozta Csizi Péter.

A terület szomszédságában található tüskésréti Central Wakeboard szabadidőparkot a Pécsi Víz Szolgáltató Kft. beruházásaként egy korábbi zagyterületen, európai uniós pályázati forrásból, a pécsi hőerőmű támogatásával alakították ki. A létesítmény egy 1200 méteres, rekortán borítású, éjjel megvilágított futópályát, egy 575 méteres drótköteles vízisípályát, strandröplabda- és strandfocipályát, játszótereket, valamint egy öltözködési, tisztálkodási lehetőséget biztosító kiszolgálóépületet foglal magában.

Forrás: MTI