Százhúszmillióból fejlesztették a pécsi egyetem virológiai laboratóriumát

Százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.

Pécsi virológiai laboratórium átadása
Egy munkatárs védőöltözetben a laboratóriumban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratórium fejlesztéseit bemutató sajtótájékoztató utáni átadón 2017. február 20-án. A létesítményt százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették, így a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. MTI Fotó: Lendvai Péter

Bódis József rektor a létesítmény fejlesztéseit bemutató hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a beruházás nyomán a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. Az orvosprofesszor Bill Gates Microsoft-alapító vasárnapi nyilatkozatát idézve – miszerint a világnak fel kell készülnie egy világméretű járványra – kiemelte: jól fel fogott érdek a kórokozók ismerete, és hogy “megfelelő védőoltásokkal, ellenanyagokkal minél több ember életét és egészségét tudják megmenteni”.

A kiemelkedően jó kutatási eredményekkel rendelkező egyetemi virológiai kutatócsoportra utalva azt hangoztatta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően felkészültek ezen eshetőségekre. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az eseményen közölte, a támogatással az ott folyó egyedülálló munkát ismerik el, egyúttal jelezte, hogy azt hosszú távon is segíteni kívánják.

Az elnyert összegből mintegy nyolcvanmillió forintot költöttek műszerfejlesztésére, húszmilliót pedig labortechnológiai korszerűsítésre. A politikus egyúttal reményét fejezte ki, hogy a beruházás új távlatokat nyit a pécsi kutatók nemzetközi együttműködésében is. Rákossy Balázs emlékeztetett arra, hogy a Modern városok program keretében folyik az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő pécsi egyetem 24 milliárd forintos fejlesztése is.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy a baranyai megyeszékhely gazdaságfejlesztési koncepciója kiemelten kezeli a komoly hozzáadott értéket jelentő tudás hasznosítását, és ebben a munkában számítanak a PTE-re. Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozott, kilenc hónap alatt megvalósult projektet mérföldkőnek nevezte a PTE életében. Kitért arra is, hogy Európában jelenleg tíz BSL-4 besorolású laboratórium működik, ezek közül azonban csak a németországi Marburgban lévő és a pécsi dolgozik egyetemi kutatólétesítményként, a többi járványügyi feladatokat lát el.

Az eseményen kiosztott összegzés szerint több nagy értékű kutatási eszközt, ultracentrifugát, kutatómikroszkópot, fertőtlenítő berendezést szereztek be, illetve a laboratórium infrastrukturális, gépészeti elemei is megújultak. Mint írták, a kutatólaboratórium elsősorban az állatokról emberekre terjedő vírusok, köztük például a kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás kórokozóinak, a hantavírusok vagy a nyugat-nílusi láz vírusának vizsgálatával foglalkozik.  A legmagasabb biobiztonsági szinten működő laboratórium képes felvenni a harcot a modern világot fenyegető fertőző betegségek bármelyikével – tették hozzá.

A beruházás az ebola, “a kevésbé ismert, de nem kevésbé veszélyes” Nipah vírus és a Lassa-láz vírusa, továbbá “a Magyarországot is egyre jobban fenyegető krími-kongói vérzéses láz” kórokozójának a kutatását is lehetővé teszi – áll az írásos összefoglalóban. Az egyetem korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a környezeti tényezők és az emberi élettér megváltozásával az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek. A pécsi kutatók a laboratóriumnak is köszönhetően azonban képesek az ismert és az új kórokozók kimutatására, gyakoriságuk felmérésére, genetikai állományuk részletes jellemzésére, a vírusfertőzés mechanizmusának pontosabb megismerésére is. A gyakorló orvosakkal való folyamatos kapcsolattartás révén pedig lehetőség nyílik a vírusfertőzések klinikai jellemezőinek megfigyelésére.

    Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az MTI érdeklődésére korábban elmondta, hogy a laboratórium működése az ott alkalmazott különleges biztonsági rendszer okán veszélytelen a külvilágra. Példaként említette, hogy a légtechnikai berendezések a ki- és a bemenő levegőből még a baktériumokat is kiszűrik, a helyiségben használt vizet pedig hőkezelésnek vetik alá.

Forrás: MTI

Közös ünnep a pécsi egyetem alapításának évfordulója

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora szerint az egyetem alapításának idén esedékes 650. évfordulója a felsőoktatási intézmény, a katolikus egyház és baranyai megyeszékhely közös ünnepe. Bódis József kedden pécsi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az egy olyan történelmi tett előtti tisztelgés, amely Magyarországot beemelte a társadalmukat tudásalapon fejlesztő nemzetek sorába.

Az évforduló fő rendezvényét jelentő szeptember elseje ez évtől minden esztendőben a magyar felsőoktatás napja, a pécsi egyetemalapítás emléknapja lesz – hangsúlyozta. A tavalyi felvezető év eseményei után idén is számos kulturális rendezvényt tartanak és műalkotások is születnek az alkalomra – utalt a rektor arra, hogy az egyetemet alapító Nagy Lajos királyt és Vilmos középkori pécsi püspököt ábrázoló szoborkompozíció, ünnepi oratórium, valamint Janus Pannonius életéről szóló korhű színdarab készül az évfordulóra. Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint Pécsett rendezik meg a Magna Charta Observatory nemzetközi rektori konferenciát, a magyarok második kulturális világtalálkozóját, valamint a Nemzeti Agykutatási Program zárókonferenciáját. Azt írták: a fiatalokat várja a Pécsi Egyetemi Napok, az idén Velencén megrendezendő Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) házigazdája a PTE lesz, valamint Nemzetközi Tavasz (International Spring) elnevezésű rendezvénysorozatot is szerveznek.

Bódis József közölte: a PTE-nek a Modern városok program 24 milliárd forintos keretéből történő “egyedülálló” fejlesztése a végrehajtás fázisában van. A rektor kitért arra, hogy történelmi anyakönyvet is létrehoznak, amelybe az intézmény hallgatói és a jubileumhoz kapcsolódók is bekerülnek.

A város főterén található turisztikai információs irodában tartott eseményen Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester jelezte, hogy az intézmény egy új funkcióval, a pécsi egyetemet bemutató szekcióval bővült. A városvezető egyúttal “hatékonynak és hasznot hozónak” nevezte Pécs és az egyetem kapcsolatát. Udvardy György pécsi megyés püspök az oktatási intézmények kultúrateremtő szerepét méltatva arról beszélt, hogy a jubileumi év programjainak szervezői természetes módon mutatják meg az egyetemnek a város életében betöltött hangsúlyos szerepét. Szólt arról is, hogy a Pécsi Egyházmegye saját programjai idén az egyetem, a képzés, az oktatás és a kultúra fontosságát hangsúlyozzák.

Forrás: MTI

520 millióból fejlesztik a PTE nagy intenzitású fizikai laboratóriumát

Mintegy 520 millió forintos európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fizikai intézetének nagy intenzitású laboratóriumát, amelyben úgynevezett nagy energiájú terahertzes impulzusokat állítanak elő, és azok alkalmazási lehetőségeit vizsgálják – közölte Hebling János fizikus az MTI-vel.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) finanszírozott műszerbeszerzések a többi között olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint egyes rákbetegségek diagnosztizálása és kezelése, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata vagy a magas hőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése – magyarázta az egyetemi tanár.  Mintegy tíz éven át a Széchenyi-díjas kutató és csapata állította elő a világon a legnagyobb energiájú terahertzes impulzusokat.

Hebling János elmondta, ezek olyan elektromágneses impulzusok, amelyek frekvenciája a hírközléshez használt sugárzás frekvenciája, illetve az infravörös és látható fény frekvenciája között van. A terahertzes sugárzás kutatása mintegy harminc éve indult – idézte fel. A nagy energiájú terahertzes impulzusok gyakorlati alkalmazhatóságára, felhasználhatóságára térve középtávú célként jelölte meg az elektron- és főként a protongyorsítók technológiájának fejlesztését.

A daganatos betegségek kezelésére szolgáló sugárterápiák legmodernebb módját jelenti a proton- és ionnyalábbal való besugárzás – közölte Hebling János, hozzátéve, hogy e részecskék, a terápia szempontjából kívánatos nagy energiáját jelenleg igen drága és nagyméretű gyorsítóberendezésekkel érik el. A fizikus hangsúlyozta: a nagy energiájú terahertzes impulzusok segítségével várhatóan olyan kompakt protongyorsítók építhetők, amelyek a mostani gyorsítóknál mintegy tízszer kevesebbe kerülnének és lehetővé tennék, hogy a leghatékonyabb sugárzáson alapuló rákterápia széleskörűen elterjedjen, Magyarországon is elérhető legyen.

Ennek technikai eszközigényére térve jelezte: a pályázat keretében a többi között terahertzes spektrométert, az eddigieknél nagyságrendileg nagyobb energiájú, úgynevezett pumpáló lézert, valamit az általuk fejlesztett terahertzes forrás előállításához szükséges műszereket szereznek be. Hebling János kitért arra is, hogy a 2018 végéig tartó projektben összesen tizenkét fizikus vesz részt. A pályázat további célja között említette, hogy a világszerte elismert pécsi kutatócsoport tagjai kutatási területükön megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket.

Forrás: MTI

A világon egyedülálló teljesítményű mikroszkóppark beszerzése indult meg a pécsi egyetemen

Az élő emberi sejtek molekuláris szintű vizsgálatát is lehetővé tévő, a világon egyedülálló mikroszkóppark létrehozását célzó, több mint 830 millió forintos projekt indult a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Ábrahám István, a pécsi orvosi kar élettani intézetének igazgatóhelyettese, az Európai Regionális Fejlesztési Alap által 785 millió forinttal támogatott hároméves projekt szakmai vezetője kifejtette: az úgynevezett “nano-bio-imaging” mikroszkóprendszerekkel a kutatók az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyerhetnek akár az élő emberi sejteken belüli molekuláris kölcsönhatásokba is. Az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és -morfológiai paraméterek nagy pontosságú vizsgálatát teszik lehetővé új dimenziókat nyitva a biológiai és orvosi kutatások előtt – tette hozzá az egyetemi tanár.

A vizsgálatok során a daganatképződésben, az immunológiai, a gyulladásos és az idegrendszer degeneratív eredetű kórképeiben (Alzheimer-kór, epilepszia, szklerózis multiplex) szerepet játszó, sejten belüli jelátviteli útvonalak feltérképezését és terápiás célpontok pontos azonosítását végzik majd a tudósok – magyarázta a PTE Idegtudományi Centrumának vezetői tisztségét is betöltő professzor.

Ábrahám István arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt révén a közvetlen népegészségügyi haszonnal járó kutatási területek új lendületet kaphatnak, a kutatásokat magasabb szintre helyezik, és nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredményeket érhetnek el.

A PTE vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának közreműködésével indult projekt célja egy, a világon egyedülálló “nano-bio-imaging” mikroszkóppark kialakítása és működtetése. Az így létrejövő úgynevezett core facility-t (közös használatú laboratóriumot) a magyar és a nemzetközi tudományos közösség egyaránt használhatja majd. Ábrahám István a készülékekről szólva kiemelte: a nanométer felbontóképességű mikroszkóppark egy része egyedileg a PTE számára készül, azok – a többi között – Japánból és az Egyesült Államokból érkeznek a baranyai megyeszékhelyre.

Kitért arra is, hogy a pécsi orvosi kar 50 millió forintos támogatásával zajló projekt első évében az eszközbeszerzés történik, a második esztendőben tesztelik a mikroszkópparkot, az utolsó évben pedig már biológiai mintákat elemeznek a kutatók.

 Forrás: MTI

Minimális adóssággal zárta az előző évet a PTE

Sikeres gazdálkodásának és stabil költségvetésének köszönhetően lényegében adósságmentesen zárta a múlt évet a Pécsi Tudományegyetem (PTE) – közölte a felsőoktatási intézmény kancelláriája csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben azt írták: 2016-ban a PTE likviditása folyamatosan fenntartható volt, ami a fegyelmezett forrásfelhasználásnak, a pályázati bevételeknek, a kiadások visszafogásának és a központi támogatásnak együttesen volt köszönhető. Az egyetem az oktatási, gyógyítási és kutatási feladatait mindemellett megbízhatóan és magas színvonalon látta el – jegyezték meg.

A kancellária az MTI érdeklődésére közölte: Jenei Zoltán kancellár 2015-ös év eleji hivatalba lépése előtt 2,7 milliárd forint volt a PTE adósságállománya, amelyet ugyanazon esztendő végére sikerült 835 millió forintra mérsékelni. 2016 végére ez az összeg 50 millió forintra csökkent, amivel lényegében megszűnt az intézmény adósságállománya – hangsúlyozták. Az írásos összefoglaló szerint ez jelentős mértékben köszönhető az erős pályázati aktivitásnak.

A PTE tavaly 32 nyertes, két operatív program – az emberierőforrás-fejlesztési, valamint a gazdaságfejlesztési és innovációs – keretében folyó és nemzetközi projektről adhatott számot, 23 pályázata pedig elbírálás alatt van – közölték. Kiemelték: a PTE 2016 végi pénzkészlete 21,5 milliárd forint volt, amelynek mintegy 82 százaléka beérkezett pályázati előlegben realizálódott, tíz százaléka pedig az egyetem átfogó fejlesztését – összesen 24 milliárd forintos összegből – megvalósító Modern városok program tavalyi forráslehívásából adódott. Az intézmény beszámolt arról is, hogy felgyorsult a pécsi egyetem alapítása 650. évfordulójának alkalmából megrendezendő idei ünnepségsorozat előkészítése.

A PTE kiemelt feladata a két nagyprojekt sikeres lebonyolítása és az egyetem bevételnövelő képességének erősítése – írták. Jenei Zoltán a közleményben egyik legfontosabb céljának nevezte, hogy a múlt év végére megszűnt a tartozásállomány, így az egyetem szabadabban, bátrabban gondolkodhat a gazdasági életben betöltött szerepéről és alakítója lehet a helyi gazdaságnak. A kancellár meggyőződését fejezte ki, hogy számos tartalék van a regionális gazdasági életben való szerepvállalásban, a “vállalkozó egyetem” modellje felé mozdulással további bevételekre tehetnek szert. Jenei Zoltán vélekedése szerint a 24 milliárd forintos egyetemfejlesztés következtében jelentősen nőnek majd az intézmény bevételei, ugyanakkor az “hosszútávon racionalizálást is ígér, hiszen korszerűbb, hatékonyabb vagyongazdálkodást” várnak tőle.

Forrás: MTI

Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a PTE Bölcsész Karán

Jegyet és kreditet szerezhetnek középiskolások a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (PTE-BTK) februárban induló, országosan egyedülálló kezdeményezés keretében – közölte a felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a kar által kínált szakok iránt érdeklődő középiskolások számára lehetőség nyílik arra, hogy közvetlenül szerezhessenek tapasztalatot az egyetemi oktatásról. A diákokat olyan valódi, féléves egyetemi kurzusokra invitálják, amelyekhez nem szükséges speciális előismeret – írták, hozzátéve, hogy az órákat késő délután tartják. A programra invitált elsősorban 11. és 12., de akár 10. évfolyamos középiskolások választhatnak, hogy megmaradnak kívülálló érdeklődőnek vagy érdemjegyet szereznek. A kezdeményezés szerint aki érdemjegyet szerez, az el is nyerheti azt pár évvel később, ha egy sikeres felvételi vizsgát követően a PTE bölcsészkarának hallgatójává válik.

A kurzusokat eredményesen teljesítők oklevelet kapnak, amelyet majd az intézmény tényleges hallgatóiként érdemjegyre válthatnak és megkaphatják érte a megfelelő kreditet azon a szakon, amelynek a tantervébe beletartozik az általuk korábban teljesített tárgy – tette hozzá az intézmény.

Az PTE kitért arra is, hogy a Kreditpróba elnevezésű kezdeményezés nem felvételire felkészítő program, tehát nem garantálja, hogy a diákok a felvételi eljárás során bekerülnek az egyetemre, “de ha ez sikerült, egy vagy néhány kurzust máris teljesítettek”. Az ingyenes képzésre jelentkezni elektronikusan lehet január 31-éig a PTE-BTK honlapján (Kreditpróba).

Forrás: MTI

Szoborkompozíció az egyetem alapításának jubileumára

Nagy Lajos királyt és Vilmos középkori pécsi püspököt ábrázoló szoborkompozíció készül a Pécs Tudományegyetem (PTE) alapításának jövőre esedékes 650 éves jubileuma alkalmából – közölte a felsőoktatási intézmény szerdán az MTI-vel.

Az első magyarországi egyetem alapítóinak emléket állító alkotás Kotormán Norbert szobrászművész készítheti el – olvasható a közleményben, amely kiemelte: a szoborkompozíciót 2017 szeptember elsején – a PTE jubileumi díszünnepségének keretében – a pécsi székesegyház északi oldala és a középkori egyetem közötti sétányon avatják fel.

A PTE felidézte: szeptemberben írtak ki pályázatot “az egyetemalapítás eszmeiségének és az intézmény mai jelentőségének megfelelő, magas művészi színvonalat képviselő szoborkompozíció tervének és alkotójának kiválasztására”.

Az írásos összefoglaló szerint a meghívásos versenypályázaton való részvételre öt neves szobrászművészt kértek fel. A bíráló bizottság tagja volt Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész; Girán János, Pécs korábbi fideszes alpolgármestere; Heidl György, a Pécsi Egyházmegye kulturális és tudományos igazgatója; Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.  főigazgatója; valamint Lengyel Péter szobrászművész, a PTE oktatási dékán-helyettese.

A grémium szerint Kotormán Norbert pályaműve fejezi ki leginkább a kor szellemiségét, az első magyar egyetem alapításának jelentőségét. A pályamű esztétikai értékei is kimagaslóak, az a gótika sajátosságait is magában viseli – írták. Kotormán Norbert 1967-ben született Békéscsabán. 1994-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett szobrász diplomát, majd Villányban szobrász-mesterképzésben vett részt. Művei elsődlegesen – egyéni stílust kialakítva – figurális ábrázolások, sajátosan tömören fogalmazott, ugyanakkor beszédesen formált szobrok. Munkássága ismert Magyarországon, illetve külföldön is, a kortárs képzőművészeti élet aktív résztvevője – ismertette a PTE.

Forrás: MTI