Az értékteremtés minden üzleti egység elsődleges célja. Értéket teremt az ügyfeleknek abban, hogy segít eladni termékeket, szolgáltatásokat hoz létre, ugyanakkor értéket ad a részvényeseknek, továbbá biztosítja a jövőben rendelkezésre álló befektetési tőke finanszírozására a műveleteket. Pénzügyi szempontból azt mondják, hogy az érték akkor jön létre, amikor a vállalkozás bevételt keres (vagy a tőke megtérül), amely meghaladja a költségeket (vagy a tőke költségét). Egyes elemzők azonban ragaszkodnak az „értékteremtés” szélesebb meghatározásához, amelyet a hagyományos pénzügyi intézkedésektől elkülönülten tekinthetünk.

Amennyiben tágabb értelemben nézzük, akkor az értékteremtést egyre inkább jobb irányítási célnak tekintik, mint szigorú pénzügyi teljesítménymutatóknak, amelyek közül sokan hajlamosak költségcsökkentésre, amely rövid távú eredményeket eredményez a hosszú távú versenyképességet és növekedést elősegítő beruházások nélkül . Ennek eredményeként egyes szakértők azt javasolják, hogy az értékteremtés legyen az összes munkavállaló és a vállalati döntés elsődleges prioritása. Az értékteremtés egész szervezetre összpontosításának első lépése az értékteremtés forrásainak és mozgatórugóinak megértése az iparban, a vállalaton belül és a piacon. Az értékteremtés megértése segít a vezetőknek a tőkét és a tehetségeket a növekedés legjövedelmezőbb lehetőségeire koncentrálni. Amennyiben az ügyfelek értékelik a folyamatos minőséget és az időben történő kézbesítést, akkor a készségek, rendszerek és folyamatok, amelyek minőségi termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő és szállítanak, rendkívül értékesek a szervezet számára.

Noha az értékteremtést ösztönző immateriális tényezők ágazatonként különböznek, az immateriális javak néhány fő kategóriája a technológia, az innováció, a szellemi tulajdon, a szövetségek, a menedzsment képességek, az alkalmazotti kapcsolatok, az ügyfélkapcsolatok, a közösségi kapcsolatok és a márkaérték mégis értékorientáltak. Fontos megjegyezni, hogy az immateriális javak fejlesztésére irányuló beruházások (például kutatás és fejlesztés, munkavállalói képzés és márkaépítés) általában inkább közvetett, mint közvetlen haszonnal járnak. Ilyen módon az értékteremtésre való összpontosítás arra kényszeríti a szervezetet, hogy hosszú távú perspektívát fogadjon el, és erőforrásait a jövőbeli célokhoz igazítsa.

A fogyasztók manapság több termék és szolgáltatás közül választhatnak, mint valaha, ám elégedetlennek tűnnek. A vállalatok nagyobb termékválasztékba fektetnek be, de kevésbé képesek megkülönböztetni magukat versenytársaiktól. A növekedés és az értékteremtés a vezetők domináns témáivá váltak. Az érték jelentése és az értékteremtés folyamata gyorsan áttér a termék- és cégközpontú szemléletről a személyre szabott fogyasztói élményekre. A vállalkozás és a fogyasztó közötti interakció válik az értékteremtés mozgatórugójává. Ahogy az érték elmozdul a tapasztalatok irányába, a fogyasztók, a fogyasztói közösségek és a cégek közötti beszélgetés az interakció fórumává válik.


A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.


A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.  

(X)

Széchenyi 2020 ESZA