Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Egry József kiállítása Pécsett

Egry József (1883-1951) Kossuth-díjas festőművész műveiből nyílt kiállítás Pécsen csütörtökön.

Sárkány József, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a Múzeum Galériában berendezett tárlat anyaga a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményének része és rendszerint májustól szeptember végéig látható a badacsonytomaji Egry József Emlékmúzeumban.

A pécsi és a veszprémi intézmény együttműködése azonban lehetővé tette, hogy a Balaton festőjeként is ismert alkotónak a nagyközönség elől ebben az időszakban elzárt munkái a baranyai megyeszékhelyen, ezzel egyidejűleg Victor Vasarelynek, az optikai festészet vezéregyéniségének művei Veszprémben legyenek megcsodálhatók. Az osztályvezető kiemelte, a Pécsen jövő év március 26-ig nyitva tartó, Balatoni fények című Egry József-tárlat harmincnégy alkotást vonultat fel, ezek döntő többsége festmény, a többi grafika. A képek a teljes életművet felölelik.

Egry József Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványa volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Rövid megszakításokkal 1918-tól a Balatonnál, előbb Keszthelyen, majd Badacsonytomajon élt, és számtalan aspektusban, napszakban festette meg a tavat. Művészetének fő problémája az ember és a természet örök viszonya, együvé tartozása volt. Az 1910-es években elsősorban a paraszti környezet foglalkoztatta, az 1920-as évek végén több vallási tárgyú képet is készített, munkáival 1922-ben Budapesten, 1928-ban Berlinben, valamint Drezdában tartott kiállításán is megismerkedhetett a közönség.

Egry Józsefet a modern magyar festészet egyik legeredetibb hangvételű, drámai erejű képviselőjeként tartják számon. Munkáiban együtt élt a grafikus és a festői elem, művészetére jellemző az impresszionizmus fényimádata, a plein air frissessége és az expresszionizmus drámája.

A művészt 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1998-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. Badacsonytomaji műteremvillájában 1973-ban nyílt meg az Egry József Emlékmúzeum, amelyben fő műveinek egy része látható.

Forrás: MTI

 

Európa zöld fővárosa lenne Pécs

Több tucat közterületen zajlott és zajlik jelenleg is Pécs növényesítési programja, a baranyai megyeszékhely szeretné kiérdemelni az Európa zöld fővárosa címet.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, idén ősszel a szokásos növénygondozási munka mellett komoly hangsúlyt fektettek a növényültetésre.

Míg 2010-ben és azelőtt évente 3000 négyzetmétert, addig idén és az elmúlt években már 7000-9000 négyzetmétert borítottak virágok Pécsett. A polgármester tájékoztatása szerint 5-6 éve csak néhány tucat fás szárú növényt telepítettek Pécs közterületeire, az elmúlt idényben már közel kétezret, idén pedig tavaszig 8400-at, köztük 5400 fát.  A Szent István térre, a Barbakán mellé és a Séta térre gesztenye-, és liliomfákat ültettek ki, zajlik a Pezsgőház környékének megújítása, valamint az Ókeresztény Mauzóleum környezetének növényesítése is.

Páva Zsolt kiemelte: a munkák során a fapótlás mellett a mediterrán hangulat erősítése volt a cél. Sok helyen érdekes növények jelennek meg, például a selyemmirtuszok, mirtuszloncok, szamócafák, mexikói ligetszépék. A Jókai térre tucatnyi, magas törzsre nevelt, örökzöld liliomfa került ki.  A növények egy jelentős részét Pécs saját maga nevelte a Városi Csemetekertben. A város vezetője kitért arra is, hogy ősszel és télen városszerte folytatják a növényesítést. További liliomfákat, csüngő cédrusokat, és más érdekes növényeket telepítenek minden városrész közterületeire.

A Kertváros forgalmas, még nem díszített kereszteződéseiben – a Nagy Imre út – Malomvölgyi út, valamint Nagy Imre út – Aidinger út találkozásánál – mintegy 800 évelő növényt ültetnek ki. Díszítik a város keleti kapujának számító Pécsváradi út – Üszögi út deltáját is. A kertészeti munkák egy esztétikus zöld kapu kialakítását célozzák, ahogy ez a Kertváros esetében, a Siklósi útnál is történt. A kiültetett növények között cédrusok, ciprusok, cserszömörce, terülő borókák, díszfüvek kapnak többek között helyet, melyek méltó módon köszöntik majd a városba érkezőket – írta Páva Zsolt. A fásítás, a növényesítés mellett barcelonai, párizsi mintára végezték el a Keszüi úti platánok fiatalító metszését. A munkát egyrészt a fák egészségének, másrészt a környéken élők biztonságának a fenntartása indokolta.

A polgármester közleménye szerint a fásítás és növényesítés 2017 tavaszán is folytatódik. Ennek során szeretnék kiemelni a pécsi zöldfelületi rendszer frekventáltabb részeit: a belvárosi és városrészközponti területeket, városkapukat, nagy forgalmat lebonyolító, főbb közlekedési utak környékét.

Forrás: MTI

 

Tamás Gyuláné kapta a Szent Erzsébet rózsája-díjat

Tamás Gyuláné, a Pécsi Egyházmegyei Karitász tagja, a Szociális Testvérek Társaságának kültagja kapta az idén a Szent Erzsébet rózsája-díjat, amelyet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke adott át hétfő este Budapesten.

Szent Erzsébet rózsája-díj
Tamás Gyuláné, Szent Erzsébet rózsája-díj átadó, MTI Fotó: Bruzák Noémi

Veres András az ünnepségen elmondta: a Szent Erzsébet rózsája-díjat olyan segítő munkát végzőknek ítéli oda az MKPK, akik nem papok és nem is a katolikus karitász fizetett munkatársai, de több évtizedes, önként végzett munkájukkal “mindannyiunk példaképei lehetnek”.  Az MKPK elnöke hozzátette: Szent Erzsébet ünnepén minden önkéntes munkáját megköszöni a katolikus egyház, a díjjal pedig megmutatják, hogy kik azok, akiknek érdemes követni a példáját.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a díjátadón jelentette be, hogy a kormány.hu oldalon már elérhető a felhívás, amellyel a kormány célja az egyházi épített örökség védelme és az egyházi közösségi programok támogatása. A támogatási igényeiket az egyházi közösségek december 20-ig nyújthatják be.

Az államtitkár a díjátadó után az MTI-nek elmondta: a kormány összesen 2,5 milliárd forintot különített el erre a támogatásra. Az egyházi épített örökség védelmére 1 és 35 millió forint közötti összeg, a közösségi programokra pedig 150 000 és 5 millió forint közötti összeg igényelhető. A támogatást határon túli közösségek is kérhetik.

Soltész Miklós hozzátette: 2013-tól 7,5 milliárd forintot költött a kormány a különböző felekezetek épített örökségének védelmére és egyházi közösségi programokra. A támogatott programok között templomok, plébániák, lelkészségek felújítása, közösségi házak felújítása, építése szerepelt, illetve sokféle közösségi program, például zarándoklatok. Az ünnepségen felolvasott laudáció szerint a díjazott, Tamás Gyuláné 1943-ban született Kassán, jelenleg Komlón él. Évtizedek óta segíti a városhoz közeli roma telepen élő családokat.

A helyi Katolikus Karitász – amelynek Tamás Gyuláné a vezetője – 2000-től működtet óvodát a hátrányos helyzetű cigánygyerekeknek, az intézményben jelenleg negyven nehéz sorsú gyermeket nevelnek.

A díjátadó jótékonysági est bevételét a püspöki konferencia az idén a Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség javára ajánlotta fel.

Az MKPK 1999 decemberében alapította a Szent Erzsébet rózsája-díjat az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére. A díj Pálffy Katalin szobrászművész alkotása, 95 milliméter átmérőjű bronzérem, amelynek előoldala rózsát ábrázol, hátoldalán pedig a következő felirat található: “Szent Erzsébet rózsája díj; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia”.

Forrás: MTI

Advent – Százharminc programmal készülnek a karácsonyra Pécsen

Mintegy 130 programot kínál az érdeklődőknek az  amelyet november 25. és december 24. között rendeznek Pécsett.

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., a Pécsi Egyházmegye és a Pécsi Rotary Club összefogásában hatodik alkalommal megrendezett kulturális programsorozat fő helyszíne a Széchenyi tér lesz, ahol felállítják mindenki karácsonyfáját és a betlehemet, megnyílik a Mikulásház, továbbá 39 kézműves portékái, valamint 24 vendéglátós ételei, italai közül lehet válogatni – olvasható az örökségkezelőnek az MTI-hez eljuttatott hétfői tájékoztatójában.

Mindenki karácsonyfája
Mindenki karácsonyfája, Fotó: MTI, Sóki Tamás

Kiemelték, hogy a vásár egy hónapja alatt minden nap lesz az adventi készülődéshez illő esemény: koncert, állatsimogató, játszóház, kézműves foglalkozás. Ennek jegyében lép fel a VoiSingers, a Vocapella és Tamás Éva Játéktára. A Pécsi Nemzeti Színház Adventi mesetárral, a Janus Egyetemi Színház interaktív meseszövéssel, Bogárdi Alíz zenész pedig kedvenc meséivel készül a gyerekeknek. Izgalmas programnak ígérkezik a családi kincskeresés és a szelfiverseny is.

A Pécsi Egyházmegye ingyenes koncertekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, idegenvezetésekkel várja a látogatókat, hogy Jézus Krisztus születésére és a családok ünnepére közösen készülve “növekedjen bennünk a szeretet”. December 3. és 18. között a székesegyház és a Dóm-kőtár nyitva áll a különböző csoportok műsorainak befogadására, a kórustagok, szülők, nevelők, gyerekek így közösségben élhetik át a várakozás valódi örömét.

A Pécsi Rotary Klub megrendezi a város egyik legnagyobb jótékonysági eseményét, a Pécsi Rotary Adventet. A november 27-től december 20-ig tartó akcióban 24 jól tanuló, de rászoruló pécsi általános vagy középiskolás kap 100-100 ezer forint értékű ajándékot. A Nádor Szálló adventi naptárrá változik, a baranyai megyeszékhely emblematikus épületének ablakai esténként egy-egy gyermek ajándékát és támogatóját tárják fel.

Az Adventi Kézműves és Mesevásár ideje alatt egyet fizet, kettőt kap akcióban vásárolható Örökség jegy az örökségkezelő infopontjain, amellyel megtekinthetők a Zsolnay-negyed látnivalói, a pécsi világörökségi helyszínek és a Középkori Egyetem.

Az önkormányzatnak és a tulajdonában álló programszervező társaságnak kötelessége, hogy az adventi időszakban is nyújtson valami többletet, valami szívet melengetőt polgárainak – idézte az örökségkezelő Páva Zsoltot (Fidesz-KDNP), Pécs polgármesterét. A politikus megjegyezte: öt évvel ezelőtt éppen ezért döntöttek úgy, hogy saját kézbe veszik az adventi programok és vásár megrendezését.

Az idő pedig igazolta, jól döntöttünk: a vásárok ideje alatt felpezsdül a belváros, ízek, illatok, hangulatok töltik meg a tereket, utcákat – közölte Páva Zsolt.

Napközben felállításra került a mindenki karácsonyfája is a Széchenyi téren, mely idén egy 15 méter magas és közel 50 éves ezüstfenyő.

Az eseménysorozatról bővebb információk a Pécs Advent oldalon olvashatók.

Forrás: MTI

 

100 éve született Csorba Győző

Tudományos konferenciával tisztelegtek Csorba Győző (1916-1995) előtt a Kossuth-díjas költő, műfordító születésének századik évfordulójára szervezett emlékév keretében Pécsett hétfőn.

Őri László (Fidesz-KDNP), Pécs alpolgármestere a Csorba Győző Könyvtár és a Csorba Győző Társaság által rendezett eseményen azt mondta: Csorba Győző jó példa arra, hogy vidéken élve is lehet európai jelentőségű életművet létrehozni. Úgy vélte, kiemelten fontos, hogy a baranyai megyeszékhely méltó módon emlékezzen értelmiségének jeles tagjaira, akik a városért életükön át dolgoztak.

Miszler Tamás, a Csorba Győző Könyvtár igazgatója hangsúlyozta, hogy a Pécshez egész életében hű alkotó művészetével és könyvtárosi tevékenységével egyaránt példát mutatott, az emlékévben eddig tartott tíz rendezvénnyel – amelyek között versmondó verseny, kiállítás, zeneműpályázat éppúgy volt, mint utcanévtábla-avató vagy személyes visszaemlékezés – arra törekedtek, hogy művészetét szélesebb közönséggel, különösen a fiatalokkal is megismertessék.

Az igazgató Csorba Győzőt méltatva Tüskés Tibor irodalomtörténészt, a Jelenkor folyóirat egykori főszerkesztőjének szavait idézte, aki szerint a költőnek a város nemcsak keretet, életteret, megélhetést adott, hanem elemei, házai, utcái, emberei, lakóházának kertje, ismerősei, barátai, emberi kapcsolatai, családjának tagjai, felesége és három lánya költői motívumként is beépültek költészetébe.

Versei nem tájról, utcákról, terekről, emberekről szólnak, nem látványt festegetnek, nem leíró jellegű költemények. Csorba Győző számára a valóság mindig fontos, de az emberi létezés kérdései, a születés, a szerelem, az istenhit, az elmúlás, a halál az igazi ihlető. Lírája komor, megrendítő és férfias, érzékletes és érzék fölötti, tapintatos és intellektuális, emberi élményekben és metafizikai tartalmakban gazdag.

Nagy Imre irodalomtörténész, a Csorba Győző Társaság elnöke jelezte, a társaság feladatának tekinti Csorba Győző hagyatékának ápolását, már csak azért is, mert a hagyaték kiadatlan szöveget, versfogalmazványt is tartalmaz. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez irányú tevékenységükkel azoknak az emlékét is ápolják, akik Csorba Győző szellemi, írói körének tagjai voltak.

A tudományos konferencia programja szerint hétfőn az irodalom olyan jeles képviselői vállalták, hogy Csorba Győző életéről és munkásságáról beszélnek, mint Bertók László Kossuth-díjas költő, Szirtes Ádám irodalomtörténész, Albert Zsuzsa József Attila-díjas költő, Csuhai István kritikus, esszéista, Görföl Balázs kritikus, a Jelenkor szerkesztője, Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője.

Délután a Leőwey Klára Női Kar a Csorba Győző Március című versére írt zenemű előadásával, a Pannon Filharmonikusok A valódi költő című produkcióval emlékezik az alkotóra.

Csorba Győző 1939-ben a pécsi egyetemen szerzett államtudományi oklevelet, ezt követően két évig a város közigazgatási tisztviselője, 1944-1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, majd 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig a Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese volt.

Irodalmi munkásságában nagy szerepet játszott 1947-1948 közötti itáliai ösztöndíja, amelyet követően országos hírnévre tett szert, a kritikusok nemzedékének legjobb költői között tartják számon. Szerkesztője volt a Sorsunk, a Dunántúl, valamint a Jelenkor című irodalmi folyóiratoknak. Emellett középkori és modern lírát fordított, egyebek mellett Dante, Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója volt, valamint jelentős érdemeket szerzett Janus Pannonius nagyságának elismertetésében.

Pályája során számos elismerésben részesült, a Kossuth-díj mellett két József Attila-díjat, valamint Baumgarten- és Áprily-díjat, továbbá Janus Pannonius Művészeti Érmet is kapott.

Forrás: MTI

 

Bánki Beni Márk Tamás-díjas

A pécsi önkormányzat közgyűlése november 17-én döntött arról, hogy Pécs Város Fiatal Tehetsége Díját, azaz a Márk Tamás-díjat Bánki Benjáminnak – Beninek – ítéli oda. Az évente egy alkalommal adományozható kitüntetést olyan 25. életévét be nem töltött személynek adhatják, aki pécsi lakos, tanulmányait Pécsett folytatja, és kiemelkedő teljesítményt nyújt a tudomány, a művészet vagy a sport területén. Bánki Beni pénteken este vette át a díjat dr. Őri László alpolgármestertől.

A Kazinczy-aranyjelvényes ifjúsági költő Pécsett született 1999-ben. Alapfokú iskolai tanulmányait a Jókai utcai Általános Iskolában kezdte, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának tizedik osztályos tanulója. Kisgyerekkorától kezdve érdeklődik az irodalom, a versek iránt. Szavalóversenyeken elért sikerei késztették arra, hogy saját maga is kipróbálja az írást. Első versei házi kiadásban jelentek meg és 44 költeményét tartalmazza. Azóta több verse is megjelent a Magvető kiadó szerkesztésében.

Érett gondolkodású verses írásai messze túlhaladnak életkorán. Amikor ír, a felgyülemlett érzéseket, átmeneti hangulatokat próbálja szabályos rendszerbe szerkeszteni. Saját versei olyan fontos témákat elemeznek, mint a szólásszabadság, a kirekesztés és a diszkrimináció.

Megalapította a Jókai Baráti Kört és a Holt Költők Társaságát, ahol versíró barátaival összegyűlnek és beszélgetnek a költészetről, irodalomról, kultúráról. A lokálpatrióta fiatal legújabb verses videójában a Magasház előtti, Weöres Sándort is ábrázoló graffiti előtt szaval, ugyanis elmondása szerint számára fontos, hogy költészetével a városát és városa nagyjait is bemutathassa.

2015-ben az Év felfedezettje. Ugyanebben az évben a Fehér 50 árnyalata című versével, melynek témája az elfogadás, tolerancia és rasszizmus, a Ki Mit Tube online videós tehetségkutató verseny közönségdíjas győztese lett. Az országos Szép Magyar Beszéd szépkiejtési versenyen Kazinczy-aranyjelvény elismerést kapott. Nemcsak humán területen, de a reáltantárgyakban is sikereket ér el. Zrínyi Ilona matematikai verseny győztese volt.

Terve, hogy saját verseskötete jelenjen meg, hogy neve országosan is ismert legyen irodalmi körökben, hogy bejusson egy országos slam poetry verseny döntőjébe, hogy megtanulja a klasszikus latin és ógörög nyelveket és műfordítással foglalkozzon, hogy „Magyar vándor” országjáró vers-, próza- és zenei esteket és önálló esteket szervezzen, hogy a pécsi fiatalság szószólója legyen, hogy elindítsa a „Mi írjuk a jövőt!” fiatal tehetségek mozgalmát.

Bánki Beni a kultúra, az irodalom, a költészet, a szép magyar beszéd és a kultúra népszerűsítése terén elért sikereinek elismeréseként érdemelte ki a kitüntetést.

Bánki Beni néhány napja ezüstérmes lett az országos VERSenyen.

Zágrábi adventi vásár – különvonattal

Különvonatot indít a zágrábi adventi vásárra a MÁV-START november 26-án Pécsről. A vonatra csak menettérti jegy váltható, a különjárat belföldi utazásra nem vehető igénybe. A zágrábi pályaudvarról néhány perces sétával érhetők el a horvát főváros legszebb, ünnepi díszbe öltöztetett terei, karácsonyi kirakodóvásárai.

Karácsonyi és Adventi vásár Zagráb
Zágrábi adventi vásár (Fotó: Horvátországinfo.hu)

A zágrábi adventi különvonat november 26-án, szombaton 6 óra 51 perckor indul Pécsről, és 11 óra 3 perckor érkezik meg a horvát fővárosba, ahonnan 17 óra 47 perckor indul vissza Baranyába. A különjárat csak Szentlőrinc, Szigetvár, Barcs és Gyékényes állomásokon áll meg, de belföldi utazásra nem vehető igénybe. A vonatra csak menettérti (oda-vissza útra szóló) jegy váltható, ami – a felszállás helyétől függetlenül – a felnőtteknek egységesen 28 euróba, a 14 év alatti gyerekeknek 19 euróba kerül. A menetjegy magában foglalja a helybiztosítás oda-visszaútra vonatkozó díját is, így az utas mindkét irányban ugyanabban a kocsiban és ugyanazon a helyen utazik. A jegyek bármelyik nemzetközi jegypénztárban megválthatók.

Adventi vásár Zágrábban
Zágrábi adventi vásár (Fotó: Adrianet.hu)

A vasúttársaság egyébként naponta két pár menetrendszerinti járatot is indít a magyar fővárosból Horvátországba. Az Agram InterCity reggel 5 óra 45 perckor, illetve délután 16 óra 14 perckor, a Rippl-Rónai InterCity 14 óra 45-kor, illetve 21 óra 14 perckor indul a Keleti pályaudvarról Zágrábba. Az adventi időszakban is érdemes a horvát fővárosba látogatni. Az ünnepi díszbe öltözött Zágráb ugyanis tavaly – az „European Best Destinations” portálon rendezett szavazás alapján – elnyerte 2015 Európa legszebb adventi rendezvénye címét.

Az adventi járatról és a nemzetközi vonatokról további részletek a  MÁV Csoport weboldal utazási ajánlatai között találhatók. A Zágrábi adventi vásárról a Horvátországinfo.hu oldalán, valamint az Advent Zagreb oldalon olvashatnak.

Bánki Beni ezüstérmes a VERSenyen

A hétvégén rendezett VERSenyen a pécsi Bánki Beni ezüst minősítést nyert a Szilágyi Domokos Halál árnyéka című versének előadásával.

Bánki Beni ezüstdíjas a VERSenyen
Kiss László adja át a díjat Bánki Beninek

József Attila A város peremén című versével aratott győzelmet Pál Péter lendvai versenyző a magyar nyelv napja alkalmából vasárnap a budapesti Nemzeti Színházban megrendezett Nemzeti VERSeny döntőjén. A színház és a Magyar Versmondók Egyesülete közös szavalóversenyének döntőjén a 18 éves szlovéniai, lendvai versenyző arany minősítést, a Szilágyi Domokos Halál árnyéka című versét előadó 17 éves pécsi Bánki Beni ezüst minősítést, Tóth Benedek 22 éves apostagi szavaló pedig Fodor Ákos Mikor elmentek című versével bronz minősítést érdemelt a zsűri döntése alapján.

Különdíjat Szabó Regina 17 éves csókai, Kató Hajnalka 24 éves kakasdi és Kiss Boglárka Emma 14 éves berettyóújfalui versenyző kapott. A szavalóversenyen vasárnap 28 versenyző lépett színpadra, akiknek egy-egy versklipjét is megtekintette a közönség a nap folyamán.

A verseny első három helyezettje az esti Vers a bajnoktól című gálán is fellép az olimpiai, paralimpiai, világ-, Európa- és magyar bajnokok mellett. A Nemzeti Színház nagyszínpadán ezen az estén színművészek helyett sportolók lépnek fel, hogy népszerűsítsék a verset, a kultúrát, a magyar nyelvet.

A Nemzeti VERSeny több mint 200 indulója között akadt ötéves, de több 90 éven felüli versmondó is; vakok és gyengénlátók, siketek és értelmi fogyatékosok is neveztek határon innen és túl: anyaországi, erdélyi, szilágysági, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai magyarok egyaránt. A szavalóversenyre a nevezők két magyar költő versével jelentkezhettek, melyek közül az egyiket kellett az első fordulóban vágatlan videón beküldeni. A továbbjutók az általuk választott másik verset dolgozták fel, immár videoklip formájában.

A döntőben és a középdöntőben is volt lehetőség közönségszavazásra, így a Nagy-Kálózy Eszter és Bakos-Kiss Gábor színművészek, Lutter Imre előadóművész, Szabó László kommunikációs szakértő és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke alkotta zsűri döntése és a nézők szavazatai alapján alakult ki a döntős mezőny.

Forrás: MTI