Máglyagyújtással és koporsóégetéssel ma zárul a mohácsi busójárás

A hagyományos húshagyókeddi máglyagyújtással és a telet jelképező koporsó elégetésével ma ér véget a Mohácson az idei busójárás, amelynek hétvégi fő programjaira hozzávetőleg nyolcvanezren voltak kíváncsiak.

Hegedűs Emese, a busójárás egyik főszervezője az MTI-nek elmondta: az eseménysorozat hat napja alatt 33 helyszínen csaknem nyolcvan rendezvényt tartottak, a szórakoztatásról minden eddiginél több, mintegy 1300 busó és egyéb maskarás gondoskodott és 350 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálta termékeit. Hegedűs Emese a töretlen népszerűségű rendezvénysorozatról azt mondta: az eddigi kiemelt programokra mintegy 80 ezer látogató érkezett, a többi között az Egyesült Államokból, Franciaországból és szervezett út keretében Kínából, illetve Japánból is.

Bár a mohácsiak azt tartják, hogy a busójárás keddi napja az övék, és akkor van az ő farsangjuk, a szombaton és vasárnap tapasztalható tumultus miatt újabban sok turista erre a napra időzíti a látogatását – jelezte korábban.

A keddi programok kora délután kezdődnek a busócsoportok Kóló téri gyülekezőjével, 17 órától a Zora Néptáncegyüttes lép színpadra a Széchenyi téren, majd ugyanott Menyhárt Éva énekel sokác népdalokat a 18 órakor kezdődő máglyagyújtás és koporsóégetés előtt. Hegedűs Emese beszámolt arról is, hogy az előző évek kedvező tendenciáihoz hasonlóan idén is egyre több család érkezett nem szervezett út keretében a busójárásra.

Mohács messzi földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

Forrás: MTI

Százhúszmillióból fejlesztették a pécsi egyetem virológiai laboratóriumát

Százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.

Pécsi virológiai laboratórium átadása
Egy munkatárs védőöltözetben a laboratóriumban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratórium fejlesztéseit bemutató sajtótájékoztató utáni átadón 2017. február 20-án. A létesítményt százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették, így a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. MTI Fotó: Lendvai Péter

Bódis József rektor a létesítmény fejlesztéseit bemutató hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a beruházás nyomán a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő, úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van. Az orvosprofesszor Bill Gates Microsoft-alapító vasárnapi nyilatkozatát idézve – miszerint a világnak fel kell készülnie egy világméretű járványra – kiemelte: jól fel fogott érdek a kórokozók ismerete, és hogy “megfelelő védőoltásokkal, ellenanyagokkal minél több ember életét és egészségét tudják megmenteni”.

A kiemelkedően jó kutatási eredményekkel rendelkező egyetemi virológiai kutatócsoportra utalva azt hangoztatta, hogy a fejlesztésnek köszönhetően felkészültek ezen eshetőségekre. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az eseményen közölte, a támogatással az ott folyó egyedülálló munkát ismerik el, egyúttal jelezte, hogy azt hosszú távon is segíteni kívánják.

Az elnyert összegből mintegy nyolcvanmillió forintot költöttek műszerfejlesztésére, húszmilliót pedig labortechnológiai korszerűsítésre. A politikus egyúttal reményét fejezte ki, hogy a beruházás új távlatokat nyit a pécsi kutatók nemzetközi együttműködésében is. Rákossy Balázs emlékeztetett arra, hogy a Modern városok program keretében folyik az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő pécsi egyetem 24 milliárd forintos fejlesztése is.

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy a baranyai megyeszékhely gazdaságfejlesztési koncepciója kiemelten kezeli a komoly hozzáadott értéket jelentő tudás hasznosítását, és ebben a munkában számítanak a PTE-re. Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozott, kilenc hónap alatt megvalósult projektet mérföldkőnek nevezte a PTE életében. Kitért arra is, hogy Európában jelenleg tíz BSL-4 besorolású laboratórium működik, ezek közül azonban csak a németországi Marburgban lévő és a pécsi dolgozik egyetemi kutatólétesítményként, a többi járványügyi feladatokat lát el.

Az eseményen kiosztott összegzés szerint több nagy értékű kutatási eszközt, ultracentrifugát, kutatómikroszkópot, fertőtlenítő berendezést szereztek be, illetve a laboratórium infrastrukturális, gépészeti elemei is megújultak. Mint írták, a kutatólaboratórium elsősorban az állatokról emberekre terjedő vírusok, köztük például a kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás kórokozóinak, a hantavírusok vagy a nyugat-nílusi láz vírusának vizsgálatával foglalkozik.  A legmagasabb biobiztonsági szinten működő laboratórium képes felvenni a harcot a modern világot fenyegető fertőző betegségek bármelyikével – tették hozzá.

A beruházás az ebola, “a kevésbé ismert, de nem kevésbé veszélyes” Nipah vírus és a Lassa-láz vírusa, továbbá “a Magyarországot is egyre jobban fenyegető krími-kongói vérzéses láz” kórokozójának a kutatását is lehetővé teszi – áll az írásos összefoglalóban. Az egyetem korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a környezeti tényezők és az emberi élettér megváltozásával az állatok által hordozott vírusok egyre növekvő egészségügyi és járványügyi veszélyt jelentenek. A pécsi kutatók a laboratóriumnak is köszönhetően azonban képesek az ismert és az új kórokozók kimutatására, gyakoriságuk felmérésére, genetikai állományuk részletes jellemzésére, a vírusfertőzés mechanizmusának pontosabb megismerésére is. A gyakorló orvosakkal való folyamatos kapcsolattartás révén pedig lehetőség nyílik a vírusfertőzések klinikai jellemezőinek megfigyelésére.

    Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az MTI érdeklődésére korábban elmondta, hogy a laboratórium működése az ott alkalmazott különleges biztonsági rendszer okán veszélytelen a külvilágra. Példaként említette, hogy a légtechnikai berendezések a ki- és a bemenő levegőből még a baktériumokat is kiszűrik, a helyiségben használt vizet pedig hőkezelésnek vetik alá.

Forrás: MTI

Bővítette termelési kapacitását a szigetvári Iron-tech Zrt.

A szigetvári Iron-tech Zrt. csaknem 440 millió forintos európai uniós forrásból bővítette termelési kapacitását – közölte a vállalat az MTI-vel.

Az 1999-ben alapított, fémmegmunkálással és alkatrészgyártással foglalkozó, három telephelyén mintegy kétszáz embert foglalkoztató magyar tulajdonú cég közleményében azt írta: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból finanszírozott beruházás célja a vállalkozás autóipari és gépipari részlegének technológiai fejlesztése volt. A projekt nyomán 22 új munkahely jött létre és 14 csúcsminőségű gépet – köztük CNC függőleges megmunkáló központot és esztergát, precíziós CNC palástköszörű-gépet, valamint kontúrmérő berendezést szereztek be – részletezték. A közlemény szerint a fejlesztésnek köszönhetően új gépipari termékek, személygépkocsi-alkatrészek gyártását kezdhette meg a vállalkozás, amely így fokozni tudja beszállítói tevékenységét. Az Iron-tech Zrt. a Denso Magyarország Kft., a Bosch cégcsoport és a Knorr-Bremse cégcsoport beszállítója – tették hozzá.

A fejlesztés hatására lehetőség nyílt a kor követelményeinek megfelelő gépgyártásra, így a vállalkozás lépést tud tartani a gépipar és autóipar technológiai fejlődésével – hangsúlyozták a közleményben. Bocskor Tibor igazgató az MTI érdeklődésére közölte: a cég 2015-ben csaknem 2,5 milliárd, tavaly pedig több mint 2,6 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. Nettó eredményük tavalyelőtt 331 millió, 2016-ban pedig 360 millió forint volt.

Forrás: MTI

Több mint egymilliárdból fejlesztik a pécsi városközpont déli részét

Több mint egymilliárd forintos európai uniós forrásból fejlesztik a pécsi városközpont déli részén található Centrum-parkolót, és felújítják a szomszédságában lévő, jelenleg használaton kívüli Ifjúsági Házat – tájékoztatta a baranyai megyeszékhely önkormányzata az MTI-t. A közlemény a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) finanszírozott projektről az írta: a jelenleg zúzalékfelületű parkolót szilárd burkolattal látják el, csapadékvíz-elvezetést építenek ki, olajfogókat és növényeket telepítenek, korszerűsítik a közvilágítást, valamint akadálymentes parkolóhelyeket és két elektromos töltőállomást is kialakítanak.

Az egykori Centrum áruház épületének déli oldalán mintegy 900 négyzetméteres területet parkosítanak, ahova utcabútorokat is elhelyeznek. A szomszédos, korábban közösségi térként funkcionáló és kulturális eseményeknek otthont adó Ifjúsági Ház épületét felújítják, majd a tervek szerint magánvállalkozásoknak adják bérbe – írták. Hozzátették, hogy szükség esetén megerősítik az épület tartószerkezetét, és egy vagy két szinttel bővítik. Kicserélik a homlokzati nyílászárókat, a külső szigetelést, a gépészeti rendszert, valamint irodahelyiségeket és szociális blokkokat alakítanak ki.

“A terület rendezése, fejlesztése kulcsfontosságú a város számára” – idézték az írásos összegzésben Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármestert, aki arra is kitért, hogy a környezet rendezésével a terület új arculatot kap, vonzóbbá válik a kereskedelem számára, valamint pihenésre, rekreációra is lehetőséget kínál majd. Az önkormányzat az MTI kérdésére arról számolt be, hogy egyelőre a tervező kiválasztása zajlik, a kivitelezési közbeszerzési eljárás ősszel, a kivitelezés pedig jövőre kezdődhet meg.

Forrás: MTI

Közös ünnep a pécsi egyetem alapításának évfordulója

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora szerint az egyetem alapításának idén esedékes 650. évfordulója a felsőoktatási intézmény, a katolikus egyház és baranyai megyeszékhely közös ünnepe. Bódis József kedden pécsi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az egy olyan történelmi tett előtti tisztelgés, amely Magyarországot beemelte a társadalmukat tudásalapon fejlesztő nemzetek sorába.

Az évforduló fő rendezvényét jelentő szeptember elseje ez évtől minden esztendőben a magyar felsőoktatás napja, a pécsi egyetemalapítás emléknapja lesz – hangsúlyozta. A tavalyi felvezető év eseményei után idén is számos kulturális rendezvényt tartanak és műalkotások is születnek az alkalomra – utalt a rektor arra, hogy az egyetemet alapító Nagy Lajos királyt és Vilmos középkori pécsi püspököt ábrázoló szoborkompozíció, ünnepi oratórium, valamint Janus Pannonius életéről szóló korhű színdarab készül az évfordulóra. Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint Pécsett rendezik meg a Magna Charta Observatory nemzetközi rektori konferenciát, a magyarok második kulturális világtalálkozóját, valamint a Nemzeti Agykutatási Program zárókonferenciáját. Azt írták: a fiatalokat várja a Pécsi Egyetemi Napok, az idén Velencén megrendezendő Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) házigazdája a PTE lesz, valamint Nemzetközi Tavasz (International Spring) elnevezésű rendezvénysorozatot is szerveznek.

Bódis József közölte: a PTE-nek a Modern városok program 24 milliárd forintos keretéből történő “egyedülálló” fejlesztése a végrehajtás fázisában van. A rektor kitért arra, hogy történelmi anyakönyvet is létrehoznak, amelybe az intézmény hallgatói és a jubileumhoz kapcsolódók is bekerülnek.

A város főterén található turisztikai információs irodában tartott eseményen Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester jelezte, hogy az intézmény egy új funkcióval, a pécsi egyetemet bemutató szekcióval bővült. A városvezető egyúttal “hatékonynak és hasznot hozónak” nevezte Pécs és az egyetem kapcsolatát. Udvardy György pécsi megyés püspök az oktatási intézmények kultúrateremtő szerepét méltatva arról beszélt, hogy a jubileumi év programjainak szervezői természetes módon mutatják meg az egyetemnek a város életében betöltött hangsúlyos szerepét. Szólt arról is, hogy a Pécsi Egyházmegye saját programjai idén az egyetem, a képzés, az oktatás és a kultúra fontosságát hangsúlyozzák.

Forrás: MTI

Fejlesztik a Mecsekoldal úthálózatát

Egymilliárd forintos központi költségvetési forrásból fejlesztik a pécsi Mecsekoldal városrész jelenleg igen zsúfolt úthálózatát – jelentette be Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester és Csizi Péter, a terület fideszes országgyűlési képviselője pénteken sajtótájékoztatón. Páva Zsolt közölte: a beruházás keretében új útburkolatot kap az északi városrész legfontosabb közlekedési tengelyét jelentő Angster József utca, a Surányi Miklós és a Magaslati út mintegy négy kilométer hosszúságú szakasza. Csaknem 500 méter hosszúságú új összekötő út is épül, amely a Bálicsi útból kiindulva, a Rókus-dombot átszelve csatlakozik a Petőfi Sándor utca, az Alkotmány utca és a Kodály Zoltán utca találkozásánál lévő körforgalomhoz – tette hozzá.

A fejlesztés szükségességére kitérve felidézte: régóta problémát jelent a városrészben élők számára a reggel és délután tapasztalható közlekedési zsúfoltság. Ismertetése szerint a Mecsekoldalban ezer háztartásra ötszáz-hatszáz gépkocsi jut, szemben a háromszáz autót jelentő átlaggal. Csizi Péter hangsúlyozta: az érintett szakaszok áteresztőpontjainak szélesítésével is járó beruházás egy éven belül befejeződhet. A magyar kormány januárban döntött az ehhez szükséges állami forrás biztosításáról, amely a baranyai megyeszékhely rendelkezésére áll, jelenleg már zajlik a keretközbeszerzés – közölte.

Az eseményen elhangzott, hogy a fejlesztések következtében javul és gyorsul majd a mintegy 25 ezer lakosú Mecsekoldal és a város többi része közötti autóforgalom.

Forrás: MTI

520 millióból fejlesztik a PTE nagy intenzitású fizikai laboratóriumát

Mintegy 520 millió forintos európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fizikai intézetének nagy intenzitású laboratóriumát, amelyben úgynevezett nagy energiájú terahertzes impulzusokat állítanak elő, és azok alkalmazási lehetőségeit vizsgálják – közölte Hebling János fizikus az MTI-vel.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) finanszírozott műszerbeszerzések a többi között olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint egyes rákbetegségek diagnosztizálása és kezelése, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata vagy a magas hőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése – magyarázta az egyetemi tanár.  Mintegy tíz éven át a Széchenyi-díjas kutató és csapata állította elő a világon a legnagyobb energiájú terahertzes impulzusokat.

Hebling János elmondta, ezek olyan elektromágneses impulzusok, amelyek frekvenciája a hírközléshez használt sugárzás frekvenciája, illetve az infravörös és látható fény frekvenciája között van. A terahertzes sugárzás kutatása mintegy harminc éve indult – idézte fel. A nagy energiájú terahertzes impulzusok gyakorlati alkalmazhatóságára, felhasználhatóságára térve középtávú célként jelölte meg az elektron- és főként a protongyorsítók technológiájának fejlesztését.

A daganatos betegségek kezelésére szolgáló sugárterápiák legmodernebb módját jelenti a proton- és ionnyalábbal való besugárzás – közölte Hebling János, hozzátéve, hogy e részecskék, a terápia szempontjából kívánatos nagy energiáját jelenleg igen drága és nagyméretű gyorsítóberendezésekkel érik el. A fizikus hangsúlyozta: a nagy energiájú terahertzes impulzusok segítségével várhatóan olyan kompakt protongyorsítók építhetők, amelyek a mostani gyorsítóknál mintegy tízszer kevesebbe kerülnének és lehetővé tennék, hogy a leghatékonyabb sugárzáson alapuló rákterápia széleskörűen elterjedjen, Magyarországon is elérhető legyen.

Ennek technikai eszközigényére térve jelezte: a pályázat keretében a többi között terahertzes spektrométert, az eddigieknél nagyságrendileg nagyobb energiájú, úgynevezett pumpáló lézert, valamit az általuk fejlesztett terahertzes forrás előállításához szükséges műszereket szereznek be. Hebling János kitért arra is, hogy a 2018 végéig tartó projektben összesen tizenkét fizikus vesz részt. A pályázat további célja között említette, hogy a világszerte elismert pécsi kutatócsoport tagjai kutatási területükön megőrizzék nemzetközi vezető szerepüket.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI