Bánki Beni ezüstérmes a VERSenyen

A hétvégén rendezett VERSenyen a pécsi Bánki Beni ezüst minősítést nyert a Szilágyi Domokos Halál árnyéka című versének előadásával.

Bánki Beni ezüstdíjas a VERSenyen
Kiss László adja át a díjat Bánki Beninek

József Attila A város peremén című versével aratott győzelmet Pál Péter lendvai versenyző a magyar nyelv napja alkalmából vasárnap a budapesti Nemzeti Színházban megrendezett Nemzeti VERSeny döntőjén. A színház és a Magyar Versmondók Egyesülete közös szavalóversenyének döntőjén a 18 éves szlovéniai, lendvai versenyző arany minősítést, a Szilágyi Domokos Halál árnyéka című versét előadó 17 éves pécsi Bánki Beni ezüst minősítést, Tóth Benedek 22 éves apostagi szavaló pedig Fodor Ákos Mikor elmentek című versével bronz minősítést érdemelt a zsűri döntése alapján.

Különdíjat Szabó Regina 17 éves csókai, Kató Hajnalka 24 éves kakasdi és Kiss Boglárka Emma 14 éves berettyóújfalui versenyző kapott. A szavalóversenyen vasárnap 28 versenyző lépett színpadra, akiknek egy-egy versklipjét is megtekintette a közönség a nap folyamán.

A verseny első három helyezettje az esti Vers a bajnoktól című gálán is fellép az olimpiai, paralimpiai, világ-, Európa- és magyar bajnokok mellett. A Nemzeti Színház nagyszínpadán ezen az estén színművészek helyett sportolók lépnek fel, hogy népszerűsítsék a verset, a kultúrát, a magyar nyelvet.

A Nemzeti VERSeny több mint 200 indulója között akadt ötéves, de több 90 éven felüli versmondó is; vakok és gyengénlátók, siketek és értelmi fogyatékosok is neveztek határon innen és túl: anyaországi, erdélyi, szilágysági, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai magyarok egyaránt. A szavalóversenyre a nevezők két magyar költő versével jelentkezhettek, melyek közül az egyiket kellett az első fordulóban vágatlan videón beküldeni. A továbbjutók az általuk választott másik verset dolgozták fel, immár videoklip formájában.

A döntőben és a középdöntőben is volt lehetőség közönségszavazásra, így a Nagy-Kálózy Eszter és Bakos-Kiss Gábor színművészek, Lutter Imre előadóművész, Szabó László kommunikációs szakértő és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke alkotta zsűri döntése és a nézők szavazatai alapján alakult ki a döntős mezőny.

Forrás: MTI

 

Zsolnay Teréz és a Zsolnay-kód

A Zsolnay család és a gyár aranykorába kalauzolja az olvasót Tolvaly Ferenc új regénye A Zsolnay-kód, mely az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg. 

Olvashatunk egy legendás gyáralapítóról, egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezéseiről, Zsolnay Terézről, Júliáról és Miklósról – a Zsolnay testvérek mindent elsöprő tehetségéről. A regényben megjenelik Vay, – egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz.

Mattyasovszky Teréz A Zsolnay Kód
Tolvaly Ferenc: A Zsolnay-kód

A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta a családot, így tudtak dacolni azzal a számtalan kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra. Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak világszínvonalú értéket létrehozni úgy, hogy a szükséges feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig a könyvben a gyáralapító lánya, Zsolnay Teréz (Mattyasovszkyné) személyes hangú, részben fiktív naplóin keresztül ismerhetjük meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, továbbá belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története.